A szlovák kormányfő szembeszállt a kormánypárttal
Andrej Kiska, szlovák államfő bejelentette, hogy kassai székhelyű Alkotmánybíróság három megüresedett helyére egyelőre csupán egy jelöltet nevez ki. Egyúttal felszólította a pozsonyi törvényhozást, hogy szavazzanak további várományosokról.
Döntését Kiska azzal indokolta, hogy a parlament által megválasztott hat jelölt közül csupán Jana Baricová teljesíti azokat a szakmai feltételeket, amelyek alapján fenntartások nélkül lehet a taláros testület tagja. Pavol Paska házelnök felháborodva fogadta a határozatot. Véleménye szerint a szlovák elnök nem teljesítette alkotmányos kötelességét, amely alapján csupán arra van mérlegelési joga, hogy a törvényhozásban megnevezett hat jelölt közül hármat válasszon ki. Ugyanigy vélekedett Robert Fico kormányfő is, aki azonban hozzátette: szeretnék ezt a vitát kulturált módon rendezni.
Északi szomszédunknál három éve zajlik a vita a szlovák államfő alkotmányos jogköréről, amelyről még a neves szakértők álláspontja is különböző.
A szócsaták 2011 júniusában kezdődtek, amikor Iveta Radicov jobbközép kormánykoalíciója a törvényhozásban - az akkor ellenzékben levő Smer-SD heves tiltakozása ellenére - Jozef Centést választotta meg legfőbb ügyésznek. Ivan Gasparovic államfő azonban az addigi szokásjog ellenére nem volt hajlandó őt kinevezni és a taláros testülethez fordult normakontrollért. Másfél évvel később a kassai székhelyű Alkotmánybíróság úgy döntött, hogy az elnöknek van mérlegelési joga, indokolt esetben visszautasíthatja a parlament jelöltjének a kinevezését.
E verdikt alapján Ivan Gasparovic tavaly a 2012-ben Robert Fico egyik egykori egyetemi évfolyamtársát, Jaroslav Ciznárt nevezte ki legfőbb ügyésszé. Idén pedig a kormánypárti Smer-SD, kihasználva a kényelmes parlamenti többségét, saját holdudvarából igyekezett betölteni az Alkotmánybíróság három megüresedő helyét.
Lukás Fila, a pozsonyi Sme csütörtöki számában megjelent kommentárjában kifejtette: azzal, hogy az elnök a három megüresedő hely közül egyet betöltött, továbbra is lehetővé tette az Alkotmánybíróság teljes körű munkáját. „Ezért az a bizonyos labda a Smer-SD térfelén pattog. Legfeljebb két évig makacskodhatnak, mert akkor újra választások lesznek Szlovákiában, s egyáltalán nem biztos, hogy majd ismét egyedül alakíthatnak kormányt. Ha ezt a tényt tudatosítják, akkor mégis csak megpróbálkozhatnak olyan jelöltek megnevezésével, akik megfelelnek a szakmai feltételeknek" - mutatott rá a napilap főszerkesztő-helyettese.
Döntését Kiska azzal indokolta, hogy a parlament által megválasztott hat jelölt közül csupán Jana Baricová teljesíti azokat a szakmai feltételeket, amelyek alapján fenntartások nélkül lehet a taláros testület tagja. Pavol Paska házelnök felháborodva fogadta a határozatot. Véleménye szerint a szlovák elnök nem teljesítette alkotmányos kötelességét, amely alapján csupán arra van mérlegelési joga, hogy a törvényhozásban megnevezett hat jelölt közül hármat válasszon ki. Ugyanigy vélekedett Robert Fico kormányfő is, aki azonban hozzátette: szeretnék ezt a vitát kulturált módon rendezni.
Északi szomszédunknál három éve zajlik a vita a szlovák államfő alkotmányos jogköréről, amelyről még a neves szakértők álláspontja is különböző.
A szócsaták 2011 júniusában kezdődtek, amikor Iveta Radicov jobbközép kormánykoalíciója a törvényhozásban - az akkor ellenzékben levő Smer-SD heves tiltakozása ellenére - Jozef Centést választotta meg legfőbb ügyésznek. Ivan Gasparovic államfő azonban az addigi szokásjog ellenére nem volt hajlandó őt kinevezni és a taláros testülethez fordult normakontrollért. Másfél évvel később a kassai székhelyű Alkotmánybíróság úgy döntött, hogy az elnöknek van mérlegelési joga, indokolt esetben visszautasíthatja a parlament jelöltjének a kinevezését.
E verdikt alapján Ivan Gasparovic tavaly a 2012-ben Robert Fico egyik egykori egyetemi évfolyamtársát, Jaroslav Ciznárt nevezte ki legfőbb ügyésszé. Idén pedig a kormánypárti Smer-SD, kihasználva a kényelmes parlamenti többségét, saját holdudvarából igyekezett betölteni az Alkotmánybíróság három megüresedő helyét.
Lukás Fila, a pozsonyi Sme csütörtöki számában megjelent kommentárjában kifejtette: azzal, hogy az elnök a három megüresedő hely közül egyet betöltött, továbbra is lehetővé tette az Alkotmánybíróság teljes körű munkáját. „Ezért az a bizonyos labda a Smer-SD térfelén pattog. Legfeljebb két évig makacskodhatnak, mert akkor újra választások lesznek Szlovákiában, s egyáltalán nem biztos, hogy majd ismét egyedül alakíthatnak kormányt. Ha ezt a tényt tudatosítják, akkor mégis csak megpróbálkozhatnak olyan jelöltek megnevezésével, akik megfelelnek a szakmai feltételeknek" - mutatott rá a napilap főszerkesztő-helyettese.