Vita Irán megfékezéséről
A CNN hétfői hírműsora szerint ez a drón lehet az, amelyről az iráni sajtó vasárnap jelentette, hogy az ország keleti részén lelőtték. Ha a bejelentés igaz, akkor első ízben került ellenséges hatalom birtokába ilyen korszerű drón.
A Time magazin azt emeli ki, hogy amikor ez történt, Irán és a nyugati hatalmak viszonya mélypontra süllyedt. A Nemzetközi Atomenergia Ügynökség novemberi jelentése azt valószínűsítette, hogy Irán atomfegyver előállításán dolgozik. Erre hivatkozva elsőként London rendelt el újabb pénzügyi szankciót Irán ellen. Válaszként Teheránban a parlament kiutasította a brit nagykövetet, majd „feldühödött” fiatalok feldúlták a brit követséget. Válaszul több európai ország hazarendelte nagykövetét. Az amerikai szenátus is újabb szankciókat hozott – ezúttal az iráni bankokkal kapcsolatot tartó külföldi pénzintézetekkel szemben is.
Az iráni atomlétesítmények elleni támadást sürgette Barak izraeli védelmi miniszter. Szerinte Irán egy éven belül kifejleszti az atombombát. Brazíliától Törökországon és Kínán át Oroszországig azonban sokan elleneznek egy ilyen akciót. A múlt héten Leon Panetta amerikai védelmi miniszter is kifejtette: a bombázással „egy, esetleg két évig lehetne csak visszavetni” Iránt, miközben a szélsőségesek pozícióját erősítenék. Az Obama-kormányzat – állítja a Time – a diplomáciát (beleértve a szankciókat) részesíti előnyben az erő alkalmazásával szemben.