CIA: titkos hadsereg a határon

Hamid Karzai afgán elnök mániákus depressziójától a CIA titkos hadseregéig új megvilágításba helyezi Amerika háborúját Bob Woodward legújabb könyve. Az Egyesült Államok képes lenne egy újabb terrortámadást is „felszívni” - fogalmazott Barack Obama.

Aligha teszik ki az amerikai Demokrata Párt ablakába a Watergate-botrány egykori kirobbantója, Bob Woodward sztárújságíró legújabb könyvét a kongresszusi választások előtt pár héttel. Az Obama háborúi című kötet, amelyből a vezető lapok szerdai számukban szellőztetnek meg részleteket, bennfentes interjúk, jegyzőkönyvek és dokumentumok alapján számol be a Fehér Házat szinte szétfeszítő belső megosztottságról az Afganisztán-stratégia kapcsán.

Ennek tartalmi része eddig is ismert volt: Barack Obama elnöknek a végül jóváhagyott, 30 ezres csapaterősítést keveslő tábornokok, illetve a háborút pilóta nélküli repülőgépekkel, drónokkal al-Kaida-ellenes támadásokra redukálni igyekvő Joe Biden álláspontja között kellett lavíroznia. Obama egy évvel ezelőtt a következőt mondta minisztereinek: „Nem maradok tíz évig (ti. Afganisztánban.) Nem hajtok végre hosszútávú országépítést. Nem költök el ezermilliárd dollárt.” Woodward könyvében inkább az az újdonság, hogy felfedi a személyeskedésig fajuló belső ellentéteket, érthetőbbé téve utólag Stanley McChrystal tábornok, az előző afganisztáni parancsnok sajtóbotrányát és kényszerű távozását is.

Utóda, David Petraeus - akkor még az afganisztáni hadszíntérért is felelős középső parancsnokság feje - az elnök jobbkezét, David Axelrodot például „totális propagandistának” tartja, James Jones, a nemzetbiztonsági tanácsadó pedig a „maffia”, „a politikai bizottság”, „a kampánystáb” vagy a „poloskák” névvel illeti Obama közvetlen politikai környezetét, akikkel egyébként maga is osztozik a Fehér Ház nyugati szárnyának irodáin.

Obama hat oldalon, világosan leírta Afganisztán-politikájának lényegét, hogy aztán a Pentagonban ne „értelmezgessék” azt. Mindeddig csak bennfentesek tudhatták azt is, hogy a CIA afgánokból álló, háromezer fős titkos hadsereget működtet a pakisztáni határvidéken. Hamid Karzai afgán elnököt mániákus depresszióval diagnosztizálták amerikai hírszerzési jelentések szerint és gyógyszerezik is emiatt. - Van, hogy szedi őket, máskor nem szedi - idézi a könyv szerzője Karl Eikenberry kabuli nagykövetet. Pakisztánt az elnök „rákbetegségnek” nevezte az Ovális Irodában tartott egyik megbeszélésen, amelynek „átterjedését” meg kell akadályozni.

Ugyanakkor Obama maga mondta Woodwardnek: az Egyesült Államok képes lenne egy újabb terrortámadást is - ahogy fogalmazott - „felszívni”. - Mindent megteszünk annak érdekében, hogy megakadályozzuk, de még szeptember 11-ét, a mindenkori legnagyobb támadást is feldolgoztuk, és most már erősebbek vagyunk - hangoztatta.

A leleplező könyv Amerika első számú európai szövetségesénél, Nagy-Britanniában is komoly figyelmet keltett szerdán. - Annak bizonyítékaként olvasható, hogy a tálibok megosztására irányuló törekvés inkább Washingtont osztja meg - írja epésen a The Guardian internetes kiadása.

Barack Obama Afganisztánban. A bagrami légibázison 2010. március. 28-án járt
U.S. President Barack Obama meets with troops at Bagram Air Base in Kabul, March 28, 2010. Obama arrived unannounced in Afghanistan on Sunday, his first visit to the war zone that could define his presidency since his election as U.S. commander-in-chief. Air Force One landed in darkness at Bagram airfield north of the Afghan capital, and Obama was whisked by helicopter to Hamid Karzai's palace in Kabul, where he was greeted by the Afghan president and a band playing the U.S. national anthem. REUTERS/Jim Young (AFGHANISTAN - Tags: POLITICS MILITARY)
Top cikkek
Érdemes elolvasni
1
Vélemény
NOL Piactér

Tisztelt Olvasó!

A nol.hu a továbbiakban archívumként működik, a tartalma nem frissül, és az egyes írások nem kommentelhetőek.

Mediaworks Hungary Zrt.