Féléves szünet után felújította működését a NATO-Oroszország Tanács, miután hétfőn a huszonhatok és Oroszország állandó képviselője, Dmitrij Rogozin találkoztak Brüsszelben. Igaz, a megbeszélés egyelőre informális, azonban az augusztusi grúz-orosz fegyveres konfliktus után elhidegült viszony javulására utal.

A konfliktus után a Grúziától elszakadni vágyó Dél-Oszétiát és Abháziát egyoldalúan elismerő Moszkva szerint kedvező jel a kapcsolatok felújítására, hogy a NATO egyelőre elutasítja a szervezet Ukrajnára és Grúziára kiterjedő bővítését, amit a Kreml ellenséges lépésnek minősített. Üdvözlik Moszkvában a lengyel külügyminiszter kijelentését is, amely szerint a NATO és az EU elfáradt a bővítésektől. (A Daily Telegraphnak nyilatkozó Radoslaw Sikorski szavainak súlyát növeli, hogy ő az egyik esélyese a NATO főtitkári posztjának, amelyről idén köszön le Jaap de Hoop Scheffer.)

Az orosz vezetés reményeket támaszt az Egyesült Államok hivatalba lépett új elnökével, Barack Obamával szemben is, bízva abban, hogy a demokraták győzelmével lekerül a napirendről a Cseh- és Lengyelországba telepítendő rakétaelhárító rendszer amerikai terve, amely Moszkva szerint nem Irán esetleges rakétatámadásával szemben nyújt védelmet, hanem orosz területek ellenőrzésére irányul. (Igaz, az orosz elnök, Dmitrij Medvegyev csökkentette az amerikai visszakozás lehetőségét azzal, hogy Obama győzelmének másnapján kijelentette: ha Washington ragaszkodik a tervhez, akkor Moszkva válaszul Iszkander-rakétákat telepít Kalinyingrádba.)

A kapcsolatok javításának szándékát erősíthette a globális pénzügyi válság is, amely az olajár zuhanásához vezetett, és a bevételek látványos visszaesését, a működő tőke kiáramlását okozta Oroszországban.

A korábban az idegenellenes Rogyina (Haza) pártot vezető Rogozin az ősz folyamán már kedvezőbben nyilatkozott a NATO-ról, a Rosszijszkaja Gazetának adott hétfői interjújában pedig kijelentette: a szervezet "nem egy szörny, amely fenyegeti az országot a hidegháború óta", hanem országok szövetsége, amely a maga módján kívánja erősíteni a biztonságot. Sőt, hiányolta, hogy a NATO sosem ajánlotta fel a tagságot Oroszországnak. - Nem mintha az orosz társadalom ezt igényelné. Ugyanakkor ha a NATO kijelentené, hogy amennyiben mi hasznosnak találnánk a tagságot akkor ők várnak, akkor azt mi üdvözölnénk.

Orosz haditengerészeti támaszpont épül Abháziában

Oroszország idén megkezdi egy haditengerészeti támaszpont építését Ocsamcsira abháziai városban - közölte hétfőn a fekete-tengeri orosz hadiflotta vezérkarának egyik tisztségviselője. A név nélkül nyilatkozó tisztségviselő elmondta: az elvi döntés már megszületett arról, hogy a fekete-tengeri flotta Ocsamcsirában támaszpontot létesít, idén pedig megkezdődnek a várhatóan több évig tartó munkálatok, köztük az abház partok előtti mederkotrás.

A támaszpontot úgy tervezik kialakítani, hogy kisebb és nagy hadihajók egyaránt kiköthessenek benne - tette hozzá a tisztségviselő, megjegyezve: grúz diverzáns akciók veszélye miatt egyszerre kevés hajót állomásoztatnának közvetlenül a támaszponton, a többi külső horgonyzóhelyeken maradna.

A tavaly augusztusi grúz-orosz villámháború után Moszkva mindkét szakadár grúziai köztársaságot, Abháziát és Dél-Oszétiát is független államnak ismerte el, s döntés született arról, hogy katonai támaszpontokat hoz létre területükön. Az orosz vezérkar tavaly októberben már bejelentette a szárazföldi támaszpontok építésének megkezdését.

Az abháziai orosz haditengerészeti támaszpont építésének megkezdése várhatóan tovább ingerli majd a Nyugat-barát grúz kormányt, amely a grúz szuverenitás helyreállítását követeli a két szakadár terület felett. Az orosz lépés aggodalmat kelthet az Egyesült Államokban is, amely Grúzia szoros szövetségese, s bizalmatlanul szemléli az orosz haditengerészet tevékenységének élénkülését.

(MTI)