Visszatért Chilébe a tékozló mártír
Elhurcolták, meghalt, elsiratták. Így szólt a történet. Az Augusto Pinochet diktatúrájának első napjaiban letartóztatott German Rene Cofre Martinez azonban november 18-án épen és egészségesen visszatért Cisterna városbeli otthonába, miután 35 éven át Argentínában élt ott alapított második családjával – jelentette be egy emberjogi szervezet, az Agrupacion de Familiares de Detenidos Desaparecidos (Őrizet Alatt Eltűntek Hozzátartozóinak Csoportja, AFDD) Santiagóban.
A Memoria Viva (Élő Emlék) nevű emberjogi szervezet szerint Cofrét 1973. szeptember 24-én vették őrizetbe, a Pinochet által vezényelt puccs első napjaiban. Az egészen 1990-ig kitartó diktatúráját követő első demokratikus kormány vizsgálatai szerint uralma alatt közel 2300 ember tűnt el és 30 ezret kínoztak meg. Cofre neve nem tűnt fel az eltűntek listáján, de 1995-ben egy orvosi csoport azonosította földi maradványait. Mint kiderült, tévesen. 2006-ban megállapították, hogy a tetem nem Cofréé, így a tömegsírban mellette fekvő további 47 holttest személyazonossága is újra kérdésessé vált.
A „feltámadt” férfi Chilében élő fia jelentette édesapja hazatértét a Belügyminisztérium emberjogi programjának. Hirtelen felbukkanása után a hatóságoknak azt mondta, azért ment Argentínába, hogy munkát találjon, és a nem megfelelő biztonsági helyzet miatt nem tért eddig vissza.
Az online is elérhető Cofre-aktában részletesen elolvasható, hogyan hurcolta el a légierő a férfit azon a szeptemberi napon. A junta kormányzótanácsának élén álló Pinochet szeptember 11-én megbuktatta Salvador Allende baloldali kormányát. Cofre, mint a kommunista párt tagja, állítólag szúrta a junta szemét. Akkoriban, harmincévesen már három gyermek édesapja volt. Az ügyről fennmaradt feljegyzések tanúbizonysága szerint a rá vadászó katonák reggel kapták el, pisztolyt fogtak rá és afelől érdeklődtek hol tartja fegyvereit.
Cofre tagadta, hogy bármilyen fegyver lenne nála, kommunista mivoltát azonban vállalta. Ezután betuszkolták egy kamionba és elhajtottak vele. Másnap felesége hiába kereste az El Bosque légi bázison, nem engedték, hogy lássa urát. Egy éven keresztül próbálta elérni, mígnem 1974 augusztusában közölték vele, hogy a férfit átszállították a helyi börtönbe. Soha többé nem hallott felőle.
Az egyik szomszéd, Margarita Rivera Monsalve azonban azt állítja, Cofrét csak néhány napig tartották fogva, azt követően pedig még jó pár évig otthona melegét élvezte. Elmondása szerint Cofre csak jóval később – az ő férjével és még egy fogolytársával – indult el az argentin Mendoza városa felé. Lorena Pizarro, az AFDD elnöke az ügy teljes kivizsgálását kérte, hiszen Cofre tavaly elhunyt első feleségének az állam havonta fizetett életjáradékot férje mártíromságáért. Sajtótájékoztatóján a jogvédő elmondta: Cofre tettével semmibe vette erőfeszítéseiket, hogy megtalálják a diktatúra alatt meghurcolt és eltűnt személyeket. A megdöbbentő esetet már vizsgálja is Carlos Gajardo belügyminiszter.
