A Spiegel legfrissebb, hétfőn megjelent számában közölt értesülés szerint az atomerőműveket működtető cégek - az E.ON, az RWE, a Vatenfall és az EnBW - több milliárdos kártérítést követelnek annak nyomán, hogy a koalíció a 17 németországi atomerőmű 2022-ig történő, fokozatos bezárása mellett döntött. Sérelmezik azt is, hogy a kormány mindennek ellenére érvényben hagyta az atomerőművek működtetése fejében rájuk korábban kivetett, úgynevezett fűtőelemadót.

A kormánykoalícióban részt vevő kisebbik konzervatív párt, a bajor CSU vezetője elutasította az energetikai konszernek panaszát. Horst Seehofer azt hangoztatta, hogy a Merkel-kormány az alkotmányban foglaltaknak megfelelő tervezetet terjesztett elő.

A szóban forgó energetikai cégek azon a véleményen vannak, hogy a kormány becsapta őket. Utaltak arra, hogy néhány  hónappal korábban koalíció még az atomerőművek működési  idejének átlagosan 12 évvel történő meghosszabbítása mellett döntött. A közelmúltban elfogadott határozattervezet - amelyről azóta a parlament is vitát kezdett - valóban súlyos veszteségeket vetít elő a konszernek számára. A tervezet értelmében az átmenetileg korábban leállított, legrégebbi 8 erőművet nem is helyezik ismét üzembe, míg a többit - fokozatosan - 2022-ig zárják be.

A konszernekkel szemben a jelek szerint támogatják a kormány határozatában foglaltakat az ellenzéki pártok. A szociáldemokraták már előzetesen jelezték ezt, míg a Zöldek pártja a hét végén rendkívüli kongresszust tart a kérdésről. Kiszivárgott értesülések szerint a környezetvédő párt a határozatban foglaltak jóváhagyására készül.