Az Európai Húsfeldolgozók Szövetsége (CLITRAVI) közleményében helytelennek nevezte, hogy egy ilyen „komplex ügyet” egyetlen étkezési szokásra vezessenek vissza, mivel a rák kialakulásának kockázatát sok más faktor – köztük a kor, a genetika, a környezet és egyéb életmódbeli szokások – befolyásolja.

A szövetség továbbá azzal érvelt, hogy az orvosok és étkezési szakemberek is egyetértenek abban, hogy a kiegyensúlyozott táplálkozás érdekében egyetlen ételcsoportot sem ajánlott kihagyni, így „mértékkel” a húst sem, mivel „alapvető tápanyag- és proteinforrás”.

A CLITRAVI szerint egyébként a 24 grammos napi átlaggal az Európai Unióban nem is eszünk túl sok húst, mivel a szervezet szerint ennek duplája az, ami már túlzott fogyasztásnak minősül.

Ennél némileg aggasztóbb adatokat közölt Hús Atlaszában a Heinrich Böll Alapítvány és a Föld Barátai: 2013-ban a fejlett országokban 79,3 kg húst fogyasztott el egy ember egy év alatt, míg a fejlődő államokban 33,3 kg-ot.

Márpedig ha ebben sok volt a feldolgozott hústermék és a vörös hús, akkor az jelent némi kockázatot a WHO szerint. A Nemzetközi Rákkutató Ügynökség kutatásaiból kiderül ugyanis, hogy a feldolgozott hústermékek, köztük a virsli, sonka, a kolbászfélék és felvágottak végbélrákot okozhatnak. Ezen túl a vörös húsok fogyasztása – a szervezet ide sorolja a sertést, a marhát, a borjút, a bárányt, a birkát, a lovat és a kecskét –  is kockázatot jelent.

A tegnap publikált adatok szerint a feldolgozott húsokból a napi 50 grammot meghaladó fogyasztás 18 százalékkal növeli a végbélrák kialakulásának kockázatát, a vörös húsokból pedig napi 100 gramm 17 százalékkal növeli a betegség kialakulásának kockázatát.