Szerbiának az EU-tagjelölti státus megszerzéséig, vagyis várhatóan 2011 végéig kézre kell kerítenie a hágai Nemzetközi Törvényszék által körözött, még bujkáló két háborús bűnöst, köztük Ratko Mladics volt boszniai szerb katonai parancsnokot - írta keddi számában a Blic című belgrádi napilap.

Mladics egy 1993-as fotón. A letartóztatást már nem lehetett halogatni

A szerb lapok nagy terjedelemben írtak az EU-külügyminiszterek előző napi luxemburgi ülésén született döntésről - hogy a Tanács továbbítja a szerb EU-csatlakozási kérelmet az Európai Bizottsághoz -, ismertették a brüsszeli lépésre adott külföldi és szerb reagálásokat. Sorra vették, milyen akadályok vannak még Szerbia európai uniós csatlakozása előtt, és ezeket várhatóan mennyi időn belül sikerül majd leküzdeni.

Eszerint az Európai Bizottság várhatóan még novemberben elküldi Belgrádnak azt a vaskos kérdőívet, amelyet a szerb kormánynak kitöltve vissza kell küldenie, és amely alapján az uniós végrehajtó testület eldönti, odaítéli-e Szerbiának a hivatalos EU-tagjelölti státust, zöld jelzést adva ezzel a csatlakozási tárgyalások megindítása előtt. Belgrád azt reméli, jövő év végéig megkapja a tagjelölti státust, és a huszonhetek egyúttal ki is tűzik majd a csatlakozási tárgyalások megkezdésének időpontját. A tárgyalások megindításáról a Tanács dönt.

A szerb újságok megemlítik, hogy az EU ígérete szerint most már a szerb csatlakozási folyamat minden további lépéséhez meg fogja követelni a hágai törvényszékkel való maradéktalan együttműködést, vagyis Mladics és a másik szökevény, Goran Hadzsics egykori horvátországi szerb vezető kiadatását. A Blic emlékeztetett Horvátország esetére; Brüsszel már kitűzte a horvát csatlakozási tárgyalások megkezdésének időpontját, a tárgyalássorozat mégis csak hét hónappal később, 2005 őszén kezdődhetett meg, mert az EU felfüggesztette a folyamatot Ante Gotovina, a hágai törvényszék által körözött, háborús bűnökkel vádolt horvát tábornok miatt. Gotovinát végül két hónappal a csatlakozási tárgyalások megkezdése után fogták el, és adták ki Hágának, ahol jelenleg is zajlik a pere.

A szerb lapok tudósításai szerint Koszovó ügyére ezúttal kevesebb szót vesztegettek az európai uniós és a szerb illetékesek. Catherine Ashton, az EU kül- és biztonságpolitikai főképviselője azt mondta, nem feltétel Szerbiával szemben, hogy ismerje el volt tartományát független államnak.

Közben zajlik a Szerbia és az Európai Unió között létrejött, az EU-tagságra való felkészülést segítő stabilitási és társulási megállapodás (SAA) ratifikációja. A 27-ből eddig nyolc EU-tagállam ratifikálta a dokumentumot, Magyarország várhatóan a jövő év első felében teszi ezt meg.