Az újságírói felvetésre, vajon nem becsülte-e alá az elnökséggel járó közfigyelmet a magyar kormány a médiatörvény és az alkotmány szerkesztése közben, Martonyi János azt felelte, hogy talán igen, abban az értelemben, hogy a pártpolitika új európai dimenzióit nem mérhették fel kellőképpen.  - De ez az európai színtér új eleme és ténye, amellyel együtt kell élni, s ez egyáltalán nem baj, „ha nem is mindig tetszett nekünk” - mondta Martonyi János, hozzátéve, hogy „nem engedtük meg, hogy ezek a viták eltérítsenek bennünket az elnökségi munkától”. Ami a médiatörvényt illeti, emlékeztetett rá, hogy az Európai Bizottság vizsgálata nyomán a magyar parlament megváltoztatta a szöveget – amúgy értesüléseink szerint a magyar infokommunikációs hatóság tevékenységével kapcsolatban még merülnek fel technikai jellegű kérdések, ahogy a brüsszeli hivatal feltérképezi, átültette-e minden tagállam a kérdéses irányelveket. Az alkotmányról pedig a magyar fődiplomata szerint eltérhetnek a vélemények, s idézte a Velencei Bizottság tanulmányából a kormánynak tetsző megállapításokat, azzal a kiegészítéssel, hogy akadnak benne bíráló észrevételek is.

A záró sajtóértekezleten Martonyi az elvégzett munkára összepontosított , amely a közismert témák – gazdasági kormányzás 99 százalékos készültsége, horvát csatlakozási tárgyalások lezárása, roma és Duna stratégia – mellett hozzávetőlegesen száz fontos uniós akta érdemi előmozdításában öltött testet, az egységes szabadalomtól, a nehéz gépjárművek környezetszennyezési adóztatásán át az élelmiszerek fogyasztóbarát címkézéséig.  De a külügyminiszter kiemelte az energiadossziékat, a hálózatok összekötésére és az ellátás javítására vonatkozó döntéseket, s a menekültügyi  kérdésekben az egyeztetéseket. Utalt a hétfői eseményre, hogy a magyar elnökség alatt megkezdődtek a csatlakozási tárgyalások Izlanddal, s emlékeztetett arra a tényre, hogy a tagállamok végül elismerték, Románia és Bulgária  teljesíti a schengeni csatlakozás technikai feltételeit, s a politikai döntésre szeptemberben visszatérnek. Ez sokkal több, mint amire pár hónapja számítani lehetett, de kevesebb, mint amiben az elnökségre készülve még tavaly ősszel a kormány reménykedett.

Ez az egyik olyan téma, amelyet bizonyos értelemben a félsikerek közé lehet sorolni, válaszolta Martonyi az önkritikus értékelést is sürgető kérdésre, s kiegészítette a génkezelt növények vagy az új élelmiszerek dossziéival. Megjegyezve persze, hogy egyetlen elnökség sem képes minden elé kerülő, vagy maga elé vett aktát véglegesen lezárni.

Csütörtök éjfélig még folyik tovább a munka, a horvát csatlakozást még le kell zárni, a menekültügyi dossziékat „mozgásban” kéne átadni a figyelem előterébe kerülő  lengyeleknek, s a gazdasági kormányzásról szóló hat jogszabálytervezet parlamenti egyeztetését is elő lehet talán informális alapon mozdítani, hogy az európai törvényhozás júliusi plenáris ülésén egy magyar sikert esetleg még el lehessen könyvelni, miközben a képviselők már készülnek a magyar alkotmány határozati elmarasztalására és a januári parázs vita megismétlésére  Orbán Viktorral, aki az első hat hónapról számol be Strasbourgban.