Maliban a puccsot vezető katonák megegyeztek, hogy lemondanak, és átadják a hatalmat egy polgári kormánynak. Ez volt ugyanis a feltétele annak, hogy a Nyugat-afrikai Államok Gazdasági Közössége (Ecowas) visszavonja az országgal szembeni kereskedelmi és gazdasági szankcióit, valamint amnesztiát adjon a katonai juntának. A vezetők a döntést azután hozták meg, hogy az ország északi részén az Azavad Felszabadításáért Nemzeti Mozgalom (MNLA) Azavad néven kikiáltották saját államukat. A nemzetközi szervezetek egyelőre megtagadták, hogy elismerjék az új államot. A térségben egyébként az Ansar Dine iszlamista szervezet is befolyást szerzett, és néhány területen bevezették a saría törvénykezést.

Az egyezség szerint a katonák a képviselőház elnökének, Diouncounda Traore-nak adják át a hatalmat, aki ideiglenes elnökként negyven napon belül kiírja a választásokat. Azt azonban nem tudni, hogy a puccs vezetője, Amadou Sanogo kapitány mikor fog végleg visszakozni.

A katonák március 22-én vették át a hatalmat, szerintük ugyanis a kormány nem nyújtott elég segítséget a tuaregek leveréséhez. Ezután kezdődtek meg komolyabban a lázongások, az Amnesty International szerint renegeteg áldozatot követelve. Az Ecowas egy háromezer katonából álló egységet készül küldeni Maliba, hogy megakadályozzák a felkelők előre haladását. Az egységnek –legalábbis a csapat szállításában - a francia védelmi miniszter, Gerard Longuet szerint Franciaország is segíteni fog.