Vissza a szénkorszakba

A szén a zöldek egyik fő ellensége. Pedig a legolcsóbb energiaforrás nem feltétlenül környezetkárosító: a modern szénerőművek nem szennyeznek. Elterjedésükhöz azonban szigorúbban kellene fellépni a környezetszennyezés ellen.

„A világ kormányai azon kínlódnak, hogy csökkentsék a globális felmelegedést okozó káros anyagok kibocsátását. Az ember által okozott klímaváltozásért elsősorban a fosszilis energiahordozók eltüzelésekor keletkező széndioxid a felelős. Minden fosszilis energiahordozó kibocsátásakor széndioxid szabadul fel, de a globális felmelegedésért főként a kőszén a felelős, amelynek a klímaváltozáson kívül egyéb környezetkárosító hatásai is vannak. Nem csoda hát, ha a környezetvédelmet fontosnak tartó gazdag országok mindent elkövetnek a szén háttérbe szorítása érdekében” – olvassuk David G. Victor és Richard K. Morse stanfordi energiaügyi szakértők tanulmányát a Boston Review-ban.

A környezettudatos gondolkozás elterjedésével egyre inkább csökken a szén energiaipari jelentősége. A fejlett nyugati országok többségében egyáltalán nem épülnek új szénerőművek. Barack Obama az elnökválasztási kampányban kijelentette, hogy olyan környezetpolitikát kíván folytatni, amely tönkreteszi a szén felhasználására épülő energiavállalatokat.

Mindebből könnyen arra következtethetnénk, hogy a szénkorszak véget ért. Erről azonban szó sincs – figyelmeztet Victor és Morse. Az Egyesült Államok által felhasznált elektromos áram felét, a lengyelországinak 90 százalékát szénerőművek állítják elő, és a német ipar is szénalapú. A fejlődő ipari országok, egyebek között Kína, szintén szénből nyerik a felhasznált energia többségét.

Az ok egyszerű: a szénerőművek olcsó energiát adnak. Az elmúlt években a fejlett országok milliárdokat fordítottak az alternatív energiaforrások elterjesztésére, ám a szélerőművek például a világ energiafogyasztásának továbbra is mindössze 0,7 százalékát fedezik. Az alternatív energia többször annyiba kerül, mint a hagyományos. Egyes szakértők szerint a széndioxid-kibocsátás korlátozása keveseknek hoz nagy hasznot, a többség költségére. A spanyolországi János Károly Király Egyetem felmérése szerint a környezetbarát technológia állami támogatása gazdasági szempontból egyáltalán nem tekinthető megtérülő befektetésnek. Nem meglepő ezért, hogy csak három ipari ország nélkülözi szinte teljesen a szenet: a jelentős tenger alatti gázmezőkkel rendelkező Nagy-Britannia, az atomenergiába invesztáló Franciaország és a földgázban gazdag Oroszország.

A szén geo- és biztonságpolitikai szempontból is fontos – teszi hozzá a két stanfordi tudós. Ellentétben a földgázzal és a kőolajjal, a Föld széntartaléka még az óvatos becslések szerint is legalább 120 évre elég, ráadásul a szén szinte mindenhol előfordul, felhasználása ezért segíthet az energiabiztonság növelésében.

A szén energiaipari felhasználása csak környezetvédelmi szempontból aggályos. Főleg azért, mert a szén elégetésekor jóval több széndioxid szabadul fel, mint a földgáz használatakor.

A modern környezetvédelmi eljárások azonban lehetővé teszik, hogy a szénerőművek se szennyezzenek – jegyzi meg Victor és Morse. A magas hőfokon és nagy nyomás alatt működő szénerőművek eleve környezetbarátabbak, mint a hagyományos, régi üzemek. A modern szűrők alkalmazásával minimálisra csökkenthető a légkörbe jutó gázok mennyisége. A tűztérben képződött hamu pedig biztonságosan tárolható a kiürült földgáz- és kőolajmezők helyén. Sőt, a salakanyag kémiai tisztítására is van megfelelő eljárás. Sajnos a megfelelő szabályozás hiányában előfordul, hogy az erőművek tisztításakor keletkező szennyezett vizet egyszerűen a folyókba öntik.

A környezetbarát szénerőművek építése azonban meglehetősen drága. A hagyományos erőművek olyan olcsón állítják elő az energiát, hogy még a széndioxid-kibocsátást adóval sújtó államokban sem érdemes átállni a modernebb és környezetbarátabb technológiára. A korszerű szénerőművek elterjedésében csak akkor lehetne reménykedni, ha sikerülne globális megállapodást tető alá hozni a széndioxid-kibocsátás jelentős megadóztatásáról – figyelmeztet Victor és Morse.

Szénerőmű Kínában. Közel harminc éves mélyponton a károsanyag-kibocsátás
A general view shows a coal-burning power station at night in Xiangfan, Hubei province September 15, 2009. China needs huge flows of clean technology investment to maintain hope of keeping greenhouse gas emissions below levels that could help push the planet deep into dangerous global warming, a Beijing energy think-tank has said. Picture taken September 15, 2009. REUTERS/Stringer (CHINA BUSINESS ENVIRONMENT) CHINA OUT. NO COMMERCIAL OR EDITORIAL SALES IN CHINA
Top cikkek
Érdemes elolvasni
1
Vélemény
NOL Piactér

Tisztelt Olvasó!

A nol.hu a továbbiakban archívumként működik, a tartalma nem frissül, és az egyes írások nem kommentelhetőek.

Mediaworks Hungary Zrt.