Visegrádon a V4

Budapest Csehország Lengyelország Magyarország Szlovákia visegrádi négyek államfő

A térség energiaellátásának biztonsága és az együttműködés erősítése lesz a témája a Visegrádi Együttműködés ma kezdődő kétnapos államfői találkozójának Budapesten és Visegrádon.

V4-csúcs - Államfői találkozó Budapesten - Konferencia

A pénteken kezdődő kétnapos csúcs kevésbé a szakpolitikákról fog szólni inkább jelképes esemény lesz, mely az együttműködés erősítését ösztönzi. A résztvevő országok négy államfője pénteken Budapesten részt vesz a Közép-Európa gazdasági potenciálja és lehetőségei című konferencián, amelyet az Antall József Tudásközpont, a Budapesti Corvinus Egyetem, a KEH és a Külügyminisztérium szervez. Este az államfők koncerten vesznek részt a Művészetek Palotájában, a hangverseny programjában mind a négy ország zeneszerzőinek művei szerepelnek.

Szombaton Visegrádon kétórás plenáris ülésen vitatják meg a társulás eddigi eredményeit, a régió energiaellátásának kihívásait, szó lesz a négy ország helyzetéről a makroregionális stratégiák (balti stratégia, Duna-stratégia) eredményeinek fényében is, továbbá tárgyalnak a civil kapcsolatok szerepéről, illetve az ifjúsági- és sportegyüttműködésről. A V4 miniszterelnökei október 14-én Prágában tanácskoznak.

1991. február 15-én indult a közép-európai országok regionális összefogása akkor még három tagországgal. Csehszlovákia feloszlása után 1993-tól Visegrádi Négyek, vagy Visegrádi Együttműködés néven fut a csoport. A tagok Lengyelország, Magyarország, Szlovákia és Csehország.

A kezdeményezés fő célja a térség közös, hatékonyabb érdekérvényesítése volt az átalakuló nemzetközi közösségen belül. A kilencvenes évek közepéig a Magyarország komoly szerepet töltött be a V4 koordinálásában, ám a 2000-es évektől fokozatosan Lengyelország emelkedett ki a térség szereplői közül, köszönhetően többek közt annak, hogy a többi három tagország teljes népessége is csak a lengyel populáció kétharmadát adja ki. (fn.hu)

A kolumbiai elnök kapta a Nobel-békedíjat

Juan Manuel Santos kolumbiai elnök kapta a Nobel-békedíjat, aki kulcsszerepet játszott abban, hogy 52 év polgárháború után békét kötött egymással a Kolumbiai Forradalmi Fegyveres Erők (FARC) és a kormány. Az oslói döntés óriási gesztus: a kolumbiaiak múlt vasárnap a megállapodást népszavazáson utasították el, aminek eredményeképp kiújulhatnak a harcok.

Rogán Antal egy klubba helikopterezte magát Trumppal és Berlusconival

Nem Rogán Antal az első politikus, aki helikopteres röpködése kapcsán keveredik botrányba. A forgószárnyas jármű jó mulatság, csak drága. Ez a két tulajdonsága teszi különösen alkalmassá a döntéshozók korrumpálására: szeretnek rajta utazni, csak a fizetésükből nem engedhetik meg maguknak. Alább összegyűjtöttünk néhányat az elmúlt években a politikusok helikopterhasználatából kirobbant ügyekből.