Elsöprő többséggel hagyta jóvá az amerikai törvényhozás alsóháza azt a javaslatot, amely véget vetne annak a gyakorlatnak, hogy az NSA-ként ismert Nemzetbiztonsági Ügynökség folyamatosan gyűjti az amerikai állampolgárok telefonhívásainak adatait. A USA Freedom Act (szabadságtörvény) a 2001. szeptember 11-i terrortámadás után hozott belbiztonsági törvény, a Patriot Act azon passzusát módosítja, amely lehetővé teszi, hogy a hatóságok az Egyesült Államok területén összegyűjtsék, ki kit hívott és mikor.

Az új szabályok szerint az NSA már nem gyűjthetné ezeket az adatokat. Ha a titkosszolgálatoknak szükségük van a híváslistákra, ezeket az adatokat a saját céljaikra egyébként is évekig megőrző telefonszolgáltatóktól kérhetik ki bírósági felhatalmazással. Szigorítanának a tág teret engedő feltételeken is, nem lehetne már lekérni teljes városok híváslistáit.

A parkoló mérete jelzi az NSA marylandi központjának nagyságát Trevor Paglen

Ám a The New York Timesnak nyilatkozó szakértők megjegyzik: ez nem jelentené azt, hogy a titkosszolgálatok nem férnének hozzá azokhoz az adatokhoz, amelyekhez akarnak. Az érintett telekommunikációs vállalatok például közölték, hogy gyorsan képesek lesznek előkeresni és átadni a kért adatokat a hatóságoknak. Még előnye is származhat a döntésből az NSA-nak, az amerikai lap szerint ugyanis a szervezetben sokan már korábban megkérdőjelezték, hogy megéri-e óriási összegeket fektetni az adatok gyűjtésébe és tárolásába.

A lépésre azért szánták el magukat a honatyák, mert június 1-jén lejár a fent említett Patriot Act. Korábban automatikusan megújították, de amióta az egykori NSA-alkalmazott Edward Snowden nyilvánosságra hozta az amerikai hatóságok adatgyűjtési gyakorlatát, rengeteg kritika érte a korábbi intézkedést. Barack Obama már tavaly közölte, hogy a híváslistákat a szolgáltatóknak kellene gyűjteniük az NSA helyett, ám eddig semmi sem történt. Amikor pedig a múlt héten egy szövetségi fellebbviteli bíróság úgy döntött, hogy a telefonálási adatok tömeges gyűjtése illegális, egyértelművé vált, hogy lehetetlen változatlan formában megújítani a törvényt.

A jogvédők és civil szervezetek megosztottak abban, hogy támogatják-e a módosítást – írja az amerikai technológiai magazin, a Wired. A támogatók azzal érvelnek, hogy még ez a módosítás is jobb, mint a semmi. De az internetes szabadaságjogokért küzdő amerikai szervezet, az Electronic Frontier Foundation szerint a törvényszövegnek erősebben kellene védenie a szabadságjogokat, és csak akkor engedélyezni a telefonhívások adatainak kiadását, ha a kérés konkrét nyomozáshoz köthető, és azt releváns információkkal segíti.

A törvényre még a szenátusnak is rá kell bólintania. Mitch McConnell republikánus házelnök és néhány támogatója azonban ragaszkodik hozzá, hogy az NSA továbbra is gyűjthesse a telefonhívások adatait. Ezzel a saját pártja többségével is szembemegy. A módosítás egyes támogatói attól tartanak, hogy McConnell jól ismert törvényhozási trükköt vet be: a határidő lejártáig húzza az időt, amikor is megoldás hiányában átmenetileg, rövid időre meghosszabbítja az éppen lejáró törvény hatályát. Amikor pedig a média és a közvélemény már elveszítette az érdeklődését, változatlan formában megújítja az eredeti törvényt.

Bármi legyen is a törvényhozási csatározás eredménye, ez nem fogja érinteni a világ többi országának, illetve a külföldi állampolgároknak a megfigyelését. Arra ugyanis egy másik törvény, a FISA ad felhatalmazást, amely szóba sem került a szerdán megszavazott javaslatot előkészítő bizottságokban.