Évente hatezer „bevándorló” érkezik hozzájuk, e kontingens fele az Európai Unión kívülről jön. Az utóbbiak között vannak háborús menekültek és gazdasági migránsok is. – Mi egy világra nyitott ország vagyunk, tudjuk, nem szabad bezárkóznunk egy globalizált környezetben – mondta a lapunknak adott interjúban Marina Kaljurand észt külügyminiszter, aki Budapesten megnyitotta az Észt hét kulturális rendezvénysorozatot.

Az 1,3 millió lakosú balti állam elfogadja az Európai Unió által tavaly meghatározott áttelepítési kvótát, ez mintegy 1200 főt jelent. – A menekültválságot csak együttműködéssel, ­szolidaritással és ­koordinációval lehet megoldani. Vállaljuk a ránk eső részt, de csak olyanokat kívánunk fogadni, akik tényleg be akarnak illeszkedni az észt társadalomba, s nem azért jönnek, hogy továbbálljanak Németországba vagy Svédországba. Észt rendőrtisztek Görögországban most is interjúvolják a potenciális jelölteket – hangoztatta az 53 éves karrierdiplomata, aki tavaly július óta tölti be a külügyminiszteri posztot. Hozzátette, hogy rendvédelmi erőkkel támogatják az embercsempészek elleni EU-s fellépést a Földközi-tengeren, miközben növelték a több mint kétmillió menekültet fogadó Libanonnak, illetve Jordániának nyújtott fejlesztési segélyeket.

Marina Kaljurand Reviczky Zsolt / Népszabadság

Kaljurand érthetőnek nevezte, hogy a menekültválság kezelése érdekében egyes EU-s tagállamok határkerítéseket húznak fel, de szerinte ezeket nem lehet állandósí­tani – az ugyanis a schengeni rendszer végét jelentené. Pártolja, hogy az EU kössön Törökországgal különmegállapodást, Ankara nélkül elképzelhetetlennek tartja a migrációs válság megoldását. Tallinn a „nyitott ajtók”, azaz a bővítés híve, támogatja a NATO-szövetséges Törökország közeledését az EU-hoz, valamint azt, hogy a szükséges feltételek teljesülése esetén kezdődjenek tárgyalások a törökök vízummentességéről.

Az orosz gyökerekkel is rendelkező észt külügyminiszter nem érzi, hogy Oroszország közvetlenül fenyegetné az egykori szovjet tagköztársaságot, de Moszkva agresszívabb, provokatívabb és kiszámíthatatlanabb politikájával, az Ukrajna elleni agresszióval és a Krím annektálásával felrúgta az elmúlt évtizedekben kialakult szabályokat. Az EU által hozott szankciók feloldásának kulcsa szerinte Moszkva kezében van: amíg az oroszok nem teljesítik a minszki megállapodásokat, addig nincs miről tárgyalni a büntetőintézkedések kapcsán. Majd Kaljurand arról beszélt, hogy országa hálás az Egyesült Államoknak, amiért az rotációs alapon ott állomásoztatott szárazföldi erőkkel, illetve vadászgépekkel növeli a NATO-tag Észtország biztonságérzetét. A külügyminiszter köszönetet mondott magyar kollégájának, amiért a magyar légierő Gripen vadászgépei tavaly ősszel részt vettek a balti államok légterének biztosításában. A tárgyalásukon kérte Szijjártó Pétert, hogy a magyarok 2017-ben térjenek vissza a NATO balti légtérrendészeti akciójába.

A júliusi varsói NATO-csúcstól azt várja, hogy az észak-atlanti szövetség lényegesen ­megerősíti a keleti szárny védelmét. ­Sürgeti, hogy – ameddig a helyzet szükségessé teszi – a NATO állomásoztasson többnemzetiségű erőt a balti országban. Tallinn is lép: az észt hadsereg a Pentagon támogatásával több mint 280 darab modern Javelin páncéltörő rakétához jut.