Magyarország a nemzetközi jogra hivatkozik – kezdi a Ramil Safarov átadásáról és a megtorlásul hozott örmény intézkedésekről szóló hírét a Xinhua. A kínai hírügynökség emlékeztet arra, hogy bár az azeri hatóságok azt ígérték, hogy az egy örmény katonatársa meggyilkolásáért Magyarországon életfogytiglanra ítélt férfi otthon folytatja büntetése letöltését, Ilham Aliyev államfő Safarovot már az érkezése napján elnöki kegyelemben részesítette. Örményország az átadásra a magyar diplomáciai kapcsolatok megszakításával válaszolt. Sajnálatát fejezve ki a szakítás miatt Budapest jelezte, hogy mély tisztelettel adózik Örményország előtt – hangzik a Xinhua jelentése.

A dpa a „keresztény Örményország” kifejezést emeli ki a Külügyminisztérium és a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium közös sajnálkozásából; ahogy a német hírügynökség írja, Budapestnek tudnia kellett volna, hogy Safarovból Azerbajdzsánban hőst csinálnak. Magyarország azt állítja, hogy minden tekintetben az Európa Tanács nemzetközi kiadatási ügyeket rendező 1983-as egyezménye szerint járt el – zárul a dpa híre.

Otthon szabadon engedték a Magyarországon életfogytiglanját töltő azeri katonatisztet – közli honlapján a Washington Post az AP amerikai hírügynökség jelentését. Ez megemlíti, hogy Safarov átadása miatt Jerevánban tüntetések voltak, a magyar nagykövetségnek otthont adó épületről pedig letépték a magyar zászlót. Az AP kitér arra, hogy az Egyesült Államok Azerbajdzsántól és Magyarországtól is magyarázatot vár az ügyben, és felidézi, hogy az „orosz energiaimporttól függő” Budapest mostanában keresi a gazdasági kapcsolatok fejlesztésének a lehetőségét Bakuval. Borbély László András, az Államadósság Kezelő Központ vezérigazgató-helyettese a Magyar Nemzetnek azt mondta, egyelőre csak „kísérleti szakaszban” van, hogy Azerbajdzsán hárommilliárd dollár értékben vásároljon magyar államkötvényt – írja az AP. (Borbély és később Martonyi János külügyminiszter cáfolta az azeri kötvénybizniszt, mondván, az nem alternatívája az IMF-fel kötendő hitelmegállapodásnak – a szerk.)

A BBC főleg a jereváni reakciókkal foglalkozik. Ahogy a brit közszolgálati csatorna az egyik tüntetőt idézi, Magyarország úgy adta el a lelkét, mint egy prostituált. A tömegben „Magyarország – Megőrültél?” feliratú transzparenseket terjesztettek, a nagykövetség épületéről pedig letépték és elégették a zászlót. Korábban Szerzs Szargszján örmény elnök arról beszélt, hogy sem ő, sem a népe nem tűrheti el azt, ami történt. Örmény hackerek azeri kormányzati és hírügynökségi honlapokat törtek fel – számol be a BBC.

Az al-Dzsazíra eközben arról ír, hogy Safarov nemzeti hősnek kijáró fogadtatásban részesült Bakuban. A 35 éves férfit hatalmas tömeg várta a repülőtéren, Aliyev pedig nemcsak azzal borzolta Örményország kedélyeit, hogy elnöki kegyelmet adott egy életfogytiglanra ítélt gyilkosnak, hanem azzal is, hogy Safarovot hadnagyból őrnaggyá léptették elő. Fuad Alekserov, az azeri elnöki hivatal egyik tisztviselője azzal rázta le a magyar és amerikai aggályokat, hogy az elnöki kegyelem megfelel az azeri alkotmánynak és az európai jogi normáknak is, hiszen a nemzetközi egyezmények csak a feltételes szabadlábra helyezést zárják ki a büntetés letöltésének folytatásában, az elnöki kegyelmet azonban nem.

A hírek mindegyike nagy terjedelemben számol be az 1994-ben egy meglehetősen törékeny tűzszünettel véget ért hegyi-karabahi konfliktusról. Az azeri örmény enklávéért vívott hatéves harcban 30 ezer ember halt meg, és százezrek váltak földönfutóvá. Safarov családját örmény szeparatisták űzték el a területről, a család két tagját meg is ölték.

A világ egyetlen országa által sem elismert Hegyi-Karabahi Köztársaság és Azerbajdzsán, illetve Örményország és Azerbajdzsán határán mindennapos jelenségnek számítanak az összetűzések, Safarov átadása kapcsán pedig Jereván óva intette az azerieket az új háborútól. Hegyi-Karabah fenntartása Örményországnak máig évente a GDP 30 százalékába kerül.