Lukács Zsolt szerint Szlovákiában még mindig a saját tulajdonú lakás megszerzése vagy családi ház felépítése számít az egyik legfontosabb életcélnak. Annak ellenére, hogy a legtöbben rendszerint húsz-harminc évig törlesztik a jelzáloghitelt, s álmaik jogi értelemben csak ezután válnak valóra. A bérlakásoktól még mindig idegenkednek, mert a legtöbben máig azt tartják, hogy ezek a lakosság szociálisan gyenge rétegeinek épülnek.

A több mint félmilliós Pozsony például mindössze 928 ilyen típusú lakással rendelkezik. A kilencvenes években Szlovákiában is megvásárolhatták a bérlők a rendszerváltás előtt felépített állami, illetve szövetkezeti lakásokat – hangsúlyozza az ismert pozsonyi szakértő, Linda Vaskovicová.

Azóta viszont Pozsonyban és Kassán, de kisebb városokban is, jórészt alacsony komfortfokozatú, egy-vagy legfeljebb kétszobás bérlakások épültek, amelyekkel a vékony pénztárcájú fiatal családokon, illetve a súlyos megélhetési gondokkal küszködő személyeken igyekeztek segíteni. Az állam ezekre 80 százalékos, harmincéves futamidejű, mindössze egyszázalékos kamattal terhelt hitelt, pályázatok révén pedig további húszszázalékos, vissza nem térítendő támogatást nyújthatott.

Elsősorban a szlovákiai községek és kisvárosok önkormányzatai viszont ezeknél tágasabb és korszerűbb bérlakások építésébe fogtak. Így is igyekeztek a szülőföldjükön tartani a fiatalokat. Többek között a 4500 lakosú Bősön (Gabcikovo) is, ahol az elmúlt öt esztendőben tizenkét szociális, valamint ötvenkét két-, illetve háromszobás, összkomfortos bérlakást építettek. Ezekért a bérlők rezsiköltségeikkel együtt havi 290 eurót fizetnek. Bérleti szerződésük három évig érvényes, amelyet azonban meghosszabbíthatnak – nyilatkozta lapunknak Fenes Iván polgármester.

Ezek a kezdeményezések ma még inkább kivételt jelentenek. Leginkább két beszédes tény igazolja a jelenlegi felvidéki állapotok tarthatatlanságát. Szlovákia uniós viszonylatban tavaly kora ősszel az Eurostat adatai szerint az uniós tagországok listáján a hatodik legrosszabb helyre került a túlzsúfolt lakások tekintetében. Évről évre növekszik a szüleiknél lakó fiatalok száma is, akik átlagosan 30,9 éves korukban hagyják el a családi fészket. Ennél később csak a horvátok (32,7 évesen).

A Fico-kabinet nemrég az osztrák modell követését határozta el. A magántőke bevonásával több nonprofit társaság létrehozását kezdeményezték, amelyek a bérlakások építési költségeinek nyolcvan százalékát pályázat révén, három évtizedes futamidejű hitelből fedezhetik, a kamat pedig mindössze egy százalék. Feltételként azt szabták, hogy a havibérletet az állam szabja meg, a tisztességes haszonkulcsból keletkezett nyereséget a cégek csak újabb bérlakások építésére forgathatják vissza. Tavaly 105 millió eurós hitelforrás állt az érdeklődők rendelkezésére. Lukács Zsolt szerint ezzel a megoldással évente 5-10 ezer bérlakás épülhetne Szlovákiában, 2022-ig akár 100 ezer is.

Ha lesz kellő számú érdeklődő. Ugyanis a bankok az elmúlt év elején rekordalacsonyra, átlagosan 3,2 százalékra csökkentették a jelzáloghitel-kamatokat. Ezután pedig a korábbi évhez képest 30 százalékkal ugrottak meg a lakásépítésre, illetve -korszerűsítésre felvett kölcsönök. Ami azt mutatja, hogy a bérlakásokkal szembeni fenntartásokat Szlovákiában még mindig nem sikerült szertefoszlatni – mutatott rá Vladimír Baláz, a Szlovák Tudományos Akadémia elemzője. (Szilvássy József, Pozsony)