Vétójogot akar a cseh elnök
Az eszmecsere során az elnök megismételte, hogy nem óhajt minden javaslatot azonnal aláírni, amit csak elé tesznek, mert ő nem automata. – Ezért saját tudományos tanácsot kíván létrehozni, amellyel konzultálna a professzorjelöltek kinevezése előtt – tette hozzá Jirí Ovcácek, a Hradzsin szóvivője.
A Cseh Rektorok Konferenciájának elnöke szerint az államfő csak abban az esetben vétózhatná meg az akadémiai tanács javaslatát, ha az illető tömeggyilkos lenne, vagy valami fatális véletlen folytán jelölnék őt professzornak. – Egyébként továbbra sem korlátozhatja szuverén döntési jogunkat, nem turkálhat az irataink között – hangsúlyozta Mikulás Bek. Zeman tavaly kavart belpolitikai vitát, miután nem volt hajlandó kinevezni professzorrá Martin C. Putna irodalomtörténészt, aki a Prague Pride egyik szervezője és állandó résztvevője. Néhány napig nem indokolta meg az elhatározását, ám az erősödő felháborodás hatására aztán bejelentette, hogy tiszteletben tartja minden személy szexuális orientáltságát, de azt elítéli, hogy az egyetemi oktató megütközést kiváltó, a „Katolikus buzik üdvözlik Bátorát!“ feliratú transzparenssel meneteljen a melegek és a leszbikusok rendezvényén. Putna így hergelte Ladislav Bátora volt oktatásügyi államtitkárt, aki a felvonulás betiltását követelte, a homoszexuálisokat pedig genetikailag hibás személyeknek nevezte.
Vladimíra Dvoráková, a cseh akkreditációs bizottság elnöke az egyetemi autonómia súlyos megsértésének minősítette az államfő elhatározását, és hangsúlyozta, hogy az érintett személy teljesítette a professzori kinevezéshez szükséges tudományos feltételeket. Petr Necas akkori kormányfő szerint a pedagógus valóban ostobán viselkedett, de a tudományos felkészültsége vitathatatlan. – Én évekkel ezelőtt sokkal jobban felháborodtam azoknak a professzoroknak a kinevezése miatt, akik a letűnt rezsim pártfőiskoláin szereztek diplomát – tette hozzá.
Zeman az egyre erőteljesebb tiltakozások hatására végül jóváhagyta Putna kinevezését is, de a dekrétumot nem ő adta át neki, hanem a tárcavezető. Ezt a kompromisszumos megoldást sokan megkülönböztetésként minősítették, s tiltakoztak ellene, mire az államfő törvénymódosítást szorgalmazott, amelynek eredményeként az oktatásügyi miniszter vagy a szenátus elnöke nevezné ki az egyetemi tanárokat. Politikai ellenfelei továbbra is bírálták őt, mert szerintük öncélúan igyekszik megválni alkotmányos kötelességétől. Alighanem őket igyekszik csitítani a legújabb javaslatával.
