Ernst Hirsch Ballin holland igazságügyi miniszter erről kedd este telefonon tájékoztatta Janet Napolitano amerikai belbiztonsági minisztert. A múlt pénteken egy nigériai fiatalember úgy szállt fel az amszterdami Schiphol repülőterén egy Detroitba tartó járatra, hogy veszélyes anyag volt a testére erősítve. Az amerikai nagyvároshoz közeledve megpróbálta felrobbantani a szerkezetet, de ehelyett csak a ruhája gyulladt meg, és az utasoknak sikerült őt legyűrniük. A merényletkísérlet nyomán világszerte felülvizsgálják és szigorítják a légi közlekedés biztonsága érdekében eddig bevezetett rendszabályokat.

E szigorítás fontos eleme a „lemeztelenítő szkenner” alkalmazásának lehetősége. A készülék - ellentétben a hagyományos fémdetektorral, amely csak a fémtárgyakat mutatja ki - pontos képet ad a megvizsgált személyről, láthatóvá teszi a ruha alatt a test körvonalait, és érzékeli a gyanús formájú tárgyakat.

Caknem az összes holland párt egyetért az alaposabb átvizsgálást lehetővé tevő technika alkalmazásával, elismerve azt, hogy a légi közlekedés biztonsága e tekintetben előnyt élvez a magánszféra védelmével szemben. Hozzáteszik azonban azt is, hogy a "lemeztelenítő szkenner" által láthatóvá tett kép felhasználását szigorú keretek közt kell szabályozni, meg kell pontosan határozni, ki tekintheti meg ezeket a képeket. Ki kell térni arra is, meddig lehet megőrizni a készített felvételeket.

A belügyminiszter hágai sajtótájékoztatóján elhangzottak szerint a képeket először csak a számítógép elemzi majd, és ha ez az elemzés semmilyen rejtett tárgyat vagy anyagot nem mutat ki, akkor emberi szem nem is látja a felvételt. Ha azonban figyelmeztető jelzést ad a számítógép, akkor akár testi motozás is következhet, miként arra eddig is sor került, ha a biztonsági személyzet valakit gyanúsnak talált.

Hirsch Ballin igazságügyi miniszter felszólította az Európai Uniót, hogy egész Európában tegye kötelezővé az új szkenner használatát. Az Európai Bizottság ügyeletes szóvivője azonban azt mondta, hogy a berendezés alkalmazásához nincs szükség uniós irányelvre, arról a tagállamok saját hatáskörükben is dönthetnek.

A b-izottság tavaly októberben már felvetette ennek a fajta szkennernek az indokoltságát, ám az Európai Parlamentben a személyiségi jogok védelmezői részéről olyan mérvű ellenállást váltott ki az elképzelés, hogy a bizottsági javaslatot visszavonták. A testület szóvivője szerint nem is tervezik, hogy ezt újra előterjesszék, de „éberen figyelik” a tagállamok álláspontját.