Veszélyben a hét végi határidő
Nem hoztak meglepetést, így áttörést sem azok a tárgyalások, amelyeket vasárnap az iráni atomprogramról tartottak Bécsben Teherán és a hatok képviselői. Az Egyesült Államok, Nagy-Britannia, Franciaország, Németország, Oroszország és Kína külügyminisztereit Catherine Ashton, az EU külügyi főképviselője hívta megbeszélésre, a jövő vasárnap ugyanis lejár az a határidő, ameddig megállapodásra kellene jutniuk Iránnal.
 |
| John Kerry amerikai külügyminiszter nyilatkozik a sajtónak Bécsben Hans Punz / EPA |
Addig – egy ideiglenes egyezmény értelmében – az ázsiai ország nem dúsíthatja öt százaléknál magasabb szintre uránkészleteit, cserébe viszont a nemzetközi közösség enyhített a gazdasági szankciókon. „Alapos vitát folytattunk, de még mindig nem jutottunk megállapodásra” – mondta a megbeszélés után Laurent Fabius francia külügyminiszter, német kollégája, Frank-Walter Steinmeier pedig kijelentette: nem biztos abban, hogy a közeli, július 20-i határidőig megegyezés születik.
Ám úgy tűnik, a hatok álláspontja sem egységes. A Teheránnal szoros kereskedelmi kapcsolatokat ápoló Moszkva és Peking – mint azt a múlt héten Fabius is megszellőztette – csak enyhébb korlátozásokat támogatna, mint a többiek. Bár hivatalosan cáfolták a nézeteltérésekről szóló híreket, vitára utal az is, hogy Oroszország és Kína miniszterinél alacsonyabb szinten képviseltette magát a bécsi tanácskozáson.
Teherán a következő nyolc évben bővítené urándúsító programját, ehhez pedig a jelenlegi uráncentrifugákból 190 ezerre, vagy új, nagy teljesítményűekből 8 ezerre lenne szüksége – jelentette be Ali Akbar Szálehi, az ország atomenergia hivatalának vezetője. Ez a mennyiség tizenkilencszer több, mint amennyit engedne az USA, amely évtizedekre megszabná a dúsítható urán mennyiségét is – a Nyugat ugyanis így érzi biztosítva, hogy Irán nem jut atomfegyverhez.
„Talán még nem ma, nem két, és nem is öt év múlva, de vitathatatlan szükséglet ez” – mondta Ali Khamenei ajatollah, Irán legfőbb vallási vezetője, aki szerint országát megilleti az atomenergia békés felhasználásának joga. Úgy véli, Washington és Izrael a „jó zsaru, rossz zsaru” játékot űzi országával. „Úgy tesznek, mintha Izrael támadni akarna, Amerika pedig megállítaná ebben. Ám csak azért nem támadnak, mert az túl költséges volna. Az ellenségnek nincs más lehetősége,mint hogy fenyegessen és büntetőintézkedéseket vezessen be” – jelentette ki.
– Ha a felek nem jutnak is dűlőre a határidő lejártáig, a tárgyalásokra való hajlandóság sokat jelent. Ezek az egyeztetések új fejleményt hozhatnak az ország életébe – mondta lapunknak N. Rózsa Erzsébet, Közel-Kelet-szakértő, a Magyar Külügyi Intézet tudományos igazgatója, aki szerint „Irán jelenleg minden diplomáciai energiáját a nukleáris tárgyalásokra fordítja, Khamenei kezdetektől fogva kiáll Roháni elnök mögött.”
Teherán pozícióit erősítheti, hogy az iraki válság súlyosbodása növelte nemzetközi szerepét. – Amikor az iraki konfliktus jelenlegi szakasza elkezdődött, az irániak és amerikaiak is rájöttek, hogy szóba kellene állniuk egymással. Sőt voltak hírek, hogy a háttérben tárgyalások folynak. Amerikához hasonlóan Irán is óvatos a beavatkozással kapcsolatban. Egyelőre mindketten kivárnak, bár nagyon kis létszámú csapatokat küldtek Irakba.
Amíg a harcok nem érintik a síita szent helyeket vagy közösségeket, addig Irán nem avatkozik be – mondja N. Rózsa Erzsébet, aki ugyanakkor úgy véli, az iraki helyzet így sem garancia arra, hogy a hatok elnézőbbek lesznek az iráni nukleáris vitában. A The Guardian brit napilap szerint az iráni lakosság szeretné, ha hadserege fellépne az Irakban egyre jelentősebb katonai sikereket elérő szélsőséges szunnita szervezet, az Iraki és Levantei Iszlám Állam (ISIS) ellen, hogy így előzze meg annak esetleges betörését Iránba.
Az aggodalmak nem alaptalanok: egy a Mashriq pakisztáni hírportál által nyilvánosságra hozott ISIS-üzenet szerint a szélsőséges szervezet célja a „romlottak” (értsd: síiták) teljes megsemmisítése, következő célpontjaként pedig Iránt, azon belül annak második legnagyobb városát, Meshedet nevezte meg. Meshedben van eltemetve Ali Reza, a nyolcadik imám, akinek sírjához évente több millió síita hívő zarándokol el.
Feltételezett prostituáltakat mészároltak le ismeretlenek szombaton két bagdadi épületben. Rendőrségi és kórházi források szerint a civil- és terepruhás fegyveresek gépkocsikon érkeztek a főleg síiták lakta kelet-bagdadi Zajúna negyed két épületéhez, megrohanták azokat és hangtompítós fegyverekkel agyonlőttek 29 embert, közöttük legalább húsz nőt. Egyelőre nem lehet biztosan tudni, hogy kik az elkövetők, de a helyi lakosok azzal vádolnak több síita milíciát, hogy tagjai rendszeresen gyilkolnak prostituáltnak gondolt nőket a városrészben.
A Human Rights Watch (HRW) nemzetközi emberi jogi szervezet szombaton közzétett jelentése ugyanakkor arról számol be, hogy az Iraki és Levantei Iszlám Állam (ISIS) dzsihádista szervezet offenzívája elől menekülve, a közelmúltban 255 szunnita fogollyal végeztek az iraki hadsereg egységei. A HRW szerint bizonyítékok támasztják alá, hogy a katonák és a velük együtt harcoló síita milíciák több város börtönében is szunnitákat gyilkoltak meg.
Volt, ahol „csak” agyonlőtték őket, de több tucat áldozatukat megégették, és megtörtént, hogy egyszerűen gránátot dobtak a cellába. Mindeközben mindössze harminc percig tartott a három hónappal ezelőtt megválasztott iraki parlament második ülése vasárnap, miután a rivális politikai erők nem kerültek közelebb a konszenzushoz az ország új vezetőinek kinevezését illetően. Mehdi al-Hafidz ügyvezető házelnök közölte, hogy mivel semmiféle egyetértés nincs a frakciók között a miniszterelnöki, államfői és házelnöki poszt jelöltjeiről, keddre halasztja az ülést.
A belpolitikai bénultság oka, hogy a szunniták és a kurdok elutasítják a jelenlegi kormányfőt, de még a síiták is megosztottak Nuri al-Maliki személyével kapcsolatban, ő azonban nem lenne hajlandó lemondani a posztról, amelyet jelenleg ügyvezető jelleggel tölt be. (Hírösszefoglalónk)
