„Veszély a muzulmán világra”
Égbekiáltó bűnt követtek el, olyat, amilyet sohasem fognak tudni leplezni – e szavakkal rohant ki a híres síita hitszónokot, Nimr al-Nimr sejket és 46 társát kivégző szunnita Szaúd-Arábia ellen Hasszán Róhani iráni elnök. A mérsékeltnek tartott államfő védelmébe vette azokat a tüntetőket, akik a múlt szombati tömeges kivégzés után megrohamozták és felgyújtották a sivatagi monarchia teheráni nagykövetségét, illetve meshedi főkonzulátusát.
 |
| Tüntetők tiltakoznak Rijád lépése miatt Teheránban Reuters |
Az iráni Forradalmi Gárda teheráni parancsnoka, Mohzen Kazemeini dandártábornok viszont „teljesen elhibázott, mocskos és vállalhatatlan tettnek” nevezte a szaúdi diplomáciai képviseletek megtámadását. Tagadta, hogy a Forradalmi Gárdának bármilyen köze is lenne a súlyos atrocitásokhoz. Róhani viszont az emberi és az iszlám jogok szempontjából természetesnek nevezte az iráni utca reakcióját.
A szaúdi érdekeltségek megtámadását az ENSZ Biztonsági Tanácsa is élesen elítélte, ugyanakkor egy szót sem ejtett al-Nimr sejk lefejezéséről. A neve jelentése nyomán Tigrisnek hívott hitszónok likvidálása olaj volt a tűzre a két rivális regionális hatalom amúgy is roppant feszült viszonyában. Kedden Kuvait is visszarendelte teheráni nagykövetét, miután Szaúd-Arábia, majd Bahrein és Szudán is megszakította diplomáciai kapcsolatait az önmagát a síiták patrónusának tartó iszlám köztársasággal.
Olyan szunnita többségű országok, mint a kurdokkal háborúzó Törökország, az iszlamista terrorizmussal nehezen birkózó Egyiptom vagy a gazdasági bajoktól gyötört Pakisztán viszont tartózkodnak az Iránnal való szakítástól. Katar – amely Iránnal a világ legnagyobb földgázmezőit birtokolja – nem foglalt állást. A szaúdi–iráni versengésben semleges Omán is csendben maradt – írta a The New York Times.
Míg Ahmet Davutoglu török kormányfő diplomáciai megoldást sürgetett, vezető pakisztáni politikusok szerint a viszály súlyosan veszélyezteti a muzulmán világot. A több mint 182 millió lakosú ázsiai országban jelentős síita kisebbség él, ugyanakkor Iszlámábád komoly szaúdi gazdasági támogatásban részesül.
Napi extra 1,5 millió hordó kőolajat dob piacra és alacsony árakat garantáló hosszú távú szerződéseket köt Szaúd-Arábia, hogy így próbálja minimalizálni azokat a veszteségeket, amelyeket az iráni kőolaj hamarosan esedékes világpiaci visszatérése miatt kell elszenvednie. A 31 millió lakosú monarchiában hivatalos adatok szerint 5,5 millió szaúdi dolgozik, közülük 4 millióan állami alkalmazottak. A 15 ezer tagú királyi család a mintegy 295 milliárd dolláros tavalyi büdzséből több mint 71 milliárd dollárt költött a benzin, a földgáz, a víz és az elektromos energia fogyasztói árának szubvencionálására. A 2016-os költségvetési plafont 224 milliárd dollárnál húzták meg, az államadósság így is 87 milliárd dollár marad. (Breitbart)
