Mint emlékezetes, az EP alapjogi bizottsága október közepén értekezett a CEPOL új helyszínéről. Az akadémiának most otthont adó Egyesült Királyság egyoldalúan közölte, jövőre megszünteti a központot, keressenek más székhelyt. Hét város pályázott, de csak Magyarország (azaz Budapest) adta be jelentkezését az új tagállamok közül. Egy megállapodás értelmében lehetőleg az új tagállamoknak próbálják adni az új székhelyeket az EU-ban. Október elején a belügyminiszterek tanácsülésén Budapestet választották a tagállamok, ám a végleges döntéshez az EP jóváhagyása is kell. Az EP szakbizottsága felháborodottan vette tudomásul, hogy nekik már csak egy jelölt közül lehet „választaniuk”, így meghívták az összes pályázót. Csak Magyarország, azaz Pintér jött el Brüsszelbe.

Pintér elmondta, a magyar pályázat minden szempontból megfelel az EU elvárásainak. Közölte, az iskolának a tervek szerint helyet adó Ó utcai műemléképület a Belügyminisztérium kezelésében van, augusztus 31-re elkészül az igényeknek megfelelő felújítás. Ezt ingyenesen kívánják a CEPOL rendelkezésére bocsátani. Évi 200 ezer euró költséget jelent az épület működtetése Magyarországnak, ami Pintér szerint „busásan megtérülő befektetés”. A belügyminiszter prezentációjában kiemelte Budapest kulturális előnyeit, és kitért az akadémián dolgozókat védő diplomáciai mentességre, a családjaik számára elérhető egészségügyi ellátására és oktatásra is.

Göncz Kinga szocialista EP-képviselő – aki támogatja, hogy a CEPOL Budapestre kerüljön – azt firtatta a belügyminiszterhez intézett kérdésében, hogyan lehet az, hogy miközben a magyar kormányfő az emberek ellenségének állítja be az EU-t, a kormány támogatja egy uniós intézmény budapesti letelepedését. Pintér Sándor erre annyit mondott, a projekt 100 százalékosan bírja a kormány politikai támogatását. Rui Tavares portugál zöldpárti képviselő – a magyarországi jogállamiságról szóló EP-határozat jelentéstevője – pedig az ENSZ azon jelentésével kapcsolatban kérte ki Pintér véleményét, amely szerint a magyar rendőrség passzív a kisebbségeket érő támadásokkal kapcsolatban, ami aláássa a bizalmat a szervezettel szemben. Pintér erre elmondta, 

kidolgoztak egy oktatási tervet, melyben rendőrök, polgármesterek, s kisebbségek által sűrűn lakott önkormányzatok vezetői vesznek részt, és ennek sikerét támasztja alá az, hogy „ilyen összetűzések nincsenek ma Magyarországon”. A belügyminiszter válaszában kiemelte, hogy egyik hozzászólaló sem vonta kétségbe Budapest alkalmasságát.

Mindez azonban háttérbe szorulhat az EP, a tagállamokból álló tanács és az Európai Bizottság közti vitához képest. A székhely megváltoztatásához ugyanis módosítani kell a CEPOL-ról szóló jogszabályt, amit a bizottság kezdeményezhet. Ha ezt a bizottság még januárban megteszi, akkor, ahogy Pintér Sándor is mondta újságíróknak a meghallgatás után, április 2-ig megszülethet a végleges döntés. Azonban mindeközben asztalon van egy, az európai rendőrszervezet, az Europol és a CEPOL összevonásáról szóló bizottsági javaslat is, amelyről még nem szavazott a parlament  (amit egyébként a pártok többsége nem támogat). A meghallgatáson a bizottság képviselője arra engedett következtetni, megvárják, mi lesz ennek a javaslatnak a sorsa, és csak utána tesznek javaslatot a módosításra. Azonban akkor sem biztos, hogy Budapestet javasolja majd a testület, hanem átmeneti megoldást kezdeményezhet.