Nem politikusok vezetik az országunkat, hanem tolvajok – skandálta a dühös tömeg az augusztus közepén rendezett nagyszabású kormányellenes tüntetésen Brazília több mint száz városában. A dél-amerikai országban a katonai diktatúra (1964–1985) óta nem volt olyan súlyos politikai válság, mint amilyen most, egy évvel a Rio de Janeiró-i olimpia előtt. Egyes becslések szerint augusztus 16-án közel két és fél millió ember követelte az ország első női elnöke, a munkáspárti Dilma Rousseff távozását.

– Ha holnap elnökválasztást tartanának, Dilma veszítene. A gazdasági helyzet miatt a hívei közül is sokan elpártoltak,mivel nőtt a munkanélküliség és az infláció. Pont az ellenkezőjét teszi annak, amit a 2014-es újraválasztási kampánya során ígért. Megszorító intézkedéseket hoz és növeli az adókat. Az emberek úgy érzik, hogy semmit nem hajt végre azokból az ígéretekből, amiért megszavazták. Ezt tetézi a korrupciós botrány – mondja a Népszabadságnak Mauricio Moura politikai elemző.

A washingtoni George Washington Egyetem brazil oktatója szerint a Petrobras állami olajvállalatot és – a Brazíliát tizenkettedik éve kormányzó – Munkáspártot (PT) érintő botrány olyan, mint egy feketedoboz, amelyből még bármilyen információ napvilágot láthat, s ez akár az elnöki székbe is kerülhet. Az Autómosó (Lava Jato) névre keresztelt nyomozás első eredményei a tavaly őszi elnökválasztási kampány során robbantak: kiderült, hogy Latin-Amerika legnagyobb állami vállalata évtizedeken át kenőpénzekért cserébe „osztogatta” a megrendeléseket a vele kapcsolatban álló cégeknek.

A Petrobras elbocsátott dolgozói a héten Rio de Janeiróban tüntettek Sergio Moraes / Reuters

A kenőpénzek egy része – a The Guardian becslése szerint legalább hárommilliárd dollár – az olajvállalat és a PT vezetőinek zsebében landolt. Mindkét táborban hullottak fejek – köztük vállalatvezetőké, az alsóház elnökéé és a Munkáspárt kincstárnokáé –, ám Dilma Rousseff személyes érintettségét eddig nem sikerült bizonyítani. Sokak szerint azonban kizárt, hogy a börtönt is megjárt egykori gerilla nem tudott az ügyekről, hiszen 2005 és 2010 között energiaügyi miniszterként ott ült a Petrobras igazgatótanácsában.

A luxusjachtokról és a házimozi-termekről a sajtóban megjelent fotók látványa azt a szegényebb réteget is felbosszantotta, amelynek tagjai korábban bizalmat szavaztak Rousseffnek. – Az emberek féltik a kialakult politikai rendszert. Azt érzik, hogy a kormánypárt hegemóniára törekszik. Látjuk, mi zajlik a szomszédban, Argentínában, Venezuelában, sőt azt is, ami Kelet- Európában. Ez több politikai krízisnél, ez erkölcsi válság –mondja lapunknak Renan Santos, az augusztusi kormányellenes tüntetések egyik szervezője.

A Movimento Brasil Livre (Szabad Brazília Mozgalom) civil szervezet alapítója nem bízik benne, hogy a Datafolha közvélemény-kutató augusztus eleji felmérése szerint nyolcszázalékos támogatottsággal bíró Rousseff lemond, ezért az elnök elleni vádemelést sürgetik. Ha Santoson múlna, olimpiát sem rendeznének a „nincstelen, súlyos gondokkal küzdő” Brazíliában – mint ahogy a 2014-es labdarúgó-világbajnokságra is feleslegesen építették meg véleménye szerint a stadionokat.

– Az olimpia az ókori időktől kezdve a béke szinonimája. Rio de Janeiro viszont olyan, mint egy háborús övezet. Ezrek halnak meg évente a bűnözés miatt. Vérfürdőben akarják megrendezni a béke szimbólumát. Arról nem is beszélve, hogy a riói tengerparti régió rendkívül szennyezett, nincs rendesen megoldva a csatornázás, úgyhogy a vitorlások majd ürüléken fognak siklani a versenyen. De hát az olimpia is a kormánypropaganda része volt” – mondja Santos, aki szerint a szövetségi kormánynak alig maradt pénze befejezni a munkálatokat, a játékokat azonban mindenképpen meg kell tartani. – Kik fognak ráfizetni? Az átlagemberek – mondja az ellenzéki személyiség.