A szlovák belügyi tárca vezetője több nemzetközi és hazai emberi jogi és más civil szervezet tiltakozása ellenére szerdán megismételte a pozsonyi kabinetnek azt az álláspontját, miszerint azért jár aránytalanul sok roma gyermek sajátos nevelési igényű iskolákba, mert a családjaikban jóval magasabb a genetikai rendellenességek száma, amelyek jórészt vérfertőzések, a közeli rokonok közötti szexuális kapcsolatok következményei.
Vérfertőzéssel magyarázza a romák helyzetét a szlovák belügyminiszter
Robert Kalinák szerint a politikai korrektség megköveteli a teljes igazság kimondását, mert különben képmutatók lennének. – A gondokat és a tényeket pontosan meg kell nevezni, mert csak így orvosolhatóak – így a belügyminiszter.
Érvelését botrányosnak minősítette Elena Kriegler, a pozsonyi székhelyű Etnikai és Kulturális Kutatások Központjának (CVEK) igazgatója.
A szlovák belügyminiszter megismételte a Fico-kabinetnek azt az álláspontját, amelyet az Európai Bizottságnak küldött, amely a roma gyermekek iskolai szegregációja miatt áprilisban kötelezettségszegési eljárást indított Szlovákiával szemben. Magyarázkodásukat élesen elítélte az Európai Roma Jogok Központja, az Amnesty International és a Nyílt Társadalomért Alapítvány. Mindhárom szervezet hangsúlyozta: a szlovák kormány érvelése rasszista és diszkriminatív, elavult és célzatos sztereotípia, amely tovább gerjeszti a törékeny kisebbséggel szembeni előítéleteket.
A szlovák emberjogi ombudsman pedig hangsúlyozta: a pozsonyi kabinet semmilyen tudományos igényű bizonyítékkal nem támasztotta alá felelőtlen álláspontját, csupán harminc évvel ezelőtt a Nyitrai járásban, az oláh cigányok között vitatható módszerekkel elvégzett vizsgálatok következtetéseire hivatkoztak.
Jana Dubovcová rámutatott arra is, hogy a sajátos nevelési igényű iskolák növendékei közül a romák aránya csaknem 90 százalék. Közülük sokan semmilyen mentális vagy egyéb fogyatékosságban sem szenvednek, mégis ide kerültek – mutatott rá.
Az Európai Bizottság nemrég felszólította Szlovákiát, hogy mielőbb alkossanak olyan jogszabályt, amely alapján az ország politikája és a mindennapi gyakorlat összhangban lesz az EU antidiszkriminációs politikájával.