Verespatak: Románia mérgezne az európai elsőségért

Traian Basescu újraválasztása előtt nem is mert színt vallani a verespataki bányatervvel kapcsolatos elképzeléseiről. A kitermelés újraindítását az akadémia mellett az ortodox egyház is ellenzi.

Traian Basescu nem mert újraválasztása előtt színt vallani a verespataki bányatervvel kapcsolatos elképzeléseiről, a Mircea Geoana szociáldemokrata pártelnökkel a második forduló előtt folytatott televíziós vitájában azt mondta, a külföldi szakemberek véleményezését veszi majd figyelembe. Győzelmét követően azonban a román államelnök egyik alapembere, Adriean Videanu régi-új gazdasági miniszter kijelentette: szeretné mielőbb ekindítani kitermelést az aranybányában, mert az jelentős hasznot hozna Romániának.

A verespataki bányaterv környezeti hatástanulmányának engedélyezési folyamatát Korodi Attila, a bukaresti környezeti tárca korábbi vezetője állította le. Döntésekor a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) színeiben politizáló Korodi figyelembe vette, hogy a romániai bíróságok sorozatos határozatai jogerősen érvénytelenné, illetve törvénytelennek minősítették a bányaprojekt engedélyezéséhez szükséges településrendezési, valamint régészeti terveket.

Mi több, 2008-ban az RMDSZ benyújtotta a törvényhozásnak a bányászati ciántechnológia betiltására vonatkozó törvénytervezetét, amelyet azonban a parlament azóta sem vitatott meg.  Videanunak, a Demokrata-Liberális Párt (D-LP) vezető politikusának a szorgalmazására a bányaterv december közepén belekerült az új bukaresti kormánykoalíció programjába. Igaz, a gazdasági tárcavezető azonnali indítást sürgető elképzeléséhez képest – az RMDSZ ellenállásának köszönhetően – az elfogadott kormányprogram csupán a bányaterv felülvizsgálatát helyezi kilátásba, mégpedig a nem energetikai jellegű ásványkincsek kiaknázására vonatkozó új országos stratégia kidolgozásával párhuzamosan.

Emil Boc kormányfő kabinetje programjának bemutatásakor elmondta: a kormány hazai és külföldi szakértői vélemények alapján újraértékeli a verespataki bányaberuházást. A miniszterelnök hangsúlyozta, ez nem jelenti azt, hogy már eldöntötték a beruházás jóváhagyását vagy pedig elutasítását.

Videanu és a D-LP azonban köti az ebet a karóhoz. Szerintük a környezeti hatástanulmány engedélyezésének másnapjától a beruházó Rosia Montana Gold Corporation (RMGC) kanadai-román vegyesvállalat naponta egymillió dollárt költ majd munkahelyekre, illetékekre és adókra, ami fontos forrást jelentene a helyi és a központi költségvetésnek. – Éppen ezért szeretném minél hamarabb elindítani ezt a beruházást – mondta Videanu.

A gazdasági miniszter leszögezte, hogy a román állam részesedését is növelni szeretné az RMGC-ben, amelynek 80 százalékát jelenleg a kanadai Gabriel Resources Ltd., 19,3 százalékát a román állam, 0,7 százalékát pedig magánbefektetők birtokolják. A bányaterv elindításának gondolata újabb tiltakozást váltott ki a romániai zöldszervezetek részéről, amelyek nyílt levélben fordultak Markó Béla RMDSZ-elnökhöz és kormányfő-helyetteshez. Ebben felhívták a figyelmét arra, hogy az általa vezetett szervezet súlyos imázskárt szenvedhet, ha a szövetség belemegy az aranybánya elindításába, hiszen a román képviselőház honlapján a bányaterv ellen szavazott a véleményt nyilvánítók 99 százaléka, miközben decemberben a magyar Országgyűlés egyetlen ellenszavazattal betiltotta a ciánvegyületek alkalmazását a magyarországi bányászatban.

Széleskörű tiltakozás

A bányatervet egyébként a román akadémia, mintegy 600 külföldi tudós, a román ortodox egyház, a romániai magyar történelmi egyházak, a Soros Alapítvány, továbbá számos romániai és külföldi zöldszervezet is ellenzi. Az akadémia a beruházást 2009-ben „a közösségre, a környezetre és a térség régészeti leleteire” nézve katasztrofálisnak minősítette, és figyelmeztetett: objektív elemzések azt bizonyítják, hogy „a terv nem a közérdeket szolgálja, így nem igazolja a vele járó negatív hatásokat és kockázatokat sem”.

Dragos Tanase, az RMGC vezérigazgatója azonban másképp látja. Szerinte Romániának semmilyen oka nincs arra, hogy egy négymilliárd eurós bányatervet elutasítson, ha a szóban forgó projekt – amelyet neves román és külföldi szakemberek a világ egyik legkorszerűbb bányászati beruházásának tekintenek – tiszteletben tartja a romániai és az európai előírásokat, elősegíti a térség tartós fejlődését, és értékesíti a helyi páratlan kulturális örökséget. Tanase úgy vélte, érthetetlen az ellenkezés, a hatástanulmány jegelése, miközben Verespatak térségében a munkanélküliség meghaladta a 80 százalékot, s a lakosok jelentős része alig várja az indítást.

Ezt a véleményt Szentesy Cecília, az RMGC engedélyekért felelős igazgatója is osztja, aki úgy látja, hogy Románia a verespataki aranybánya révén Európa első számú kitermelőjévé válhatna, túlszárnyalva Finnország nyolc, Svédország öt, és Spanyolország négy tonnás évi aranykitermelését. Az RMGC egyébként az elmúlt években már felvásárolta a verespataki ingatlanok több mint 80 százalékát, és októberben – a munkálatok megkezdésére sandítva – mintegy 150 millió dolláros tőkeemelést is végrehajtott.

A bánya engedélyeztetése elsősorban két olyan bukaresti minisztériumtól függ – a környezeti és a művelődési –, amelyek élére decemberben RMDSZ-es politikus került. Kelemen Hunor, a művelődési tárca új vezetője közölte: számára ellenszenves a bányaterv, a szükséges régészeti engedélyek kiadásával éppen ezért nincs szándékában sietni. Borbély László, aki a környezeti tárcát vezeti megerősítette, hogy csakis abban az esetben engedélyezné a tervet, ha „101 százalékban biztosra vehető”, hogy az semmilyen környezeti kárt nem okoz.

A két miniszter álláspontját osztja Markó Béla miniszterelnök-helyettes is, aki kifejtette: az RMDSZ álláspontja nem változott a verespataki aranybánya-beruházással kapcsolatban, következésképpen a szövetség továbbra is ellenzi a projektet.

Az RMGC becslése szerint Verespatakon mintegy 330 tonna aranyat és 1600 ezüstöt rejt gyomrába a föld, amelyet a kanadai-román cég 16 év alatt bányászna ki – ciánvegyületeket alkalmazó technológiával. A Nagybánya környéki aranytartalmú zagyokat ciános eljárással feldolgozó üzem derítőjének 2000 januárjában bekövetkezett gátszakadása valóságos környezeti katasztrófát okozott a Láposon, a Szamoson és a Tiszán.

Reggeli köd a Verespatak mellett fekvő, használaton kívüli külszíni aranybánya felett
Reggeli köd a Verespatak mellett fekvő, használaton kívüli külszíni aranybánya felett
Top cikkek
Érdemes elolvasni
1
Vélemény
NOL Piactér

Tisztelt Olvasó!

A nol.hu a továbbiakban archívumként működik, a tartalma nem frissül, és az egyes írások nem kommentelhetőek.

Mediaworks Hungary Zrt.