Verespatak: az EP betiltaná a cianidos bányászatot
Az állásfoglalás előterjesztői között volt Áder János (néppárti), Mészáros Alajos (néppárti, Szlovákia), Tabajdi Csaba (szocialista) és Tőkés László (néppárti, Románia).
– Tíz évvel a tiszai katasztrófa után sikerült elfogadtatni ezt a szöveget – mondta a szavazás után Áder János, aki emlékeztetett rá, hogy az elmúlt negyedszázadban világszerte is több mint harminc, nagyobb cianidszivárgással járó súlyos baleset fordult elő. Az arany árának emelkedése miatt pedig számos tagországban gondolkoznak bányák megnyitásán, fejlesztésén, aminek szükséges kísérője a cianidos technológia alkalmazása. Utalt rá, hogy Csehország, Németország és Magyarország már betiltotta ezt az eljárást, s jelenleg az unióban csak három államban, Romániában, Svédországban és Finnországban használják. – Ez fontos fordulat egy hosszabb folyamatban – mondta Tabajdi Csaba, aki szerint a nem kellő mértékű néppárti támogatás miatt nem született egyértelműbb jogalkotási kötelezettséget szorgalmazó szöveg, de így is nagyon kedvezőnek ítélte az EP állásfoglalását. A szocialista képviselő a szavazást követően jelezte: írásbeli kérdésben fordul a Bizottsághoz, hogy az mikor és milyen feltételekkel kíván a cianidos bányászat tárgyában jogszabályi kezdeményezéssel élni.
A képviselők azt is megfogalmazták: az elenyésző jelentőségű cianidos bányászat csak kevés munkahelyet teremt és azt is mindössze 8–16 évre, miközben hatalmas, határokon átnyúló ökológiai károkat okozhat. A szavazás után Tőkés László hangoztatta, a verespataki beruházás és a nagybányai bánya újraindításának leállítása, megakadályozása is vezérelte. Szerinte a leendő magyar és a román néppárti kormány együttműködhetne a továbbiakban a betiltás tényleges érvényre juttatása érdekében.
Az áprilisi parlamenti vitában a Bizottság nem támogatta a betiltás kezdeményezését, mert azzal érvelt, hogy a vízminőségre és a bányászati hulladékok kezelésére vonatkozó irányelvek megfelelő védelmet nyújtanak. Az EP állásfoglalása nem kötelező erejű, de Áder és Tabajdi szerint az ilyen többséggel elfogadott véleményt nem lehet figyelmen kívül hagyni. Ha a Bizottság kezdeményezi a jogszabályalkotást, azt majd a tagállamok képviselőit összefogó Tanács és az Európai Parlament együttdöntési eljárásban fogadhatja el.