Recep Tayyip Erdogan és Barack Obama szavait azonban egyre kevesebben hallják meg Európában, ahol a schengeni rendszer, azaz az Európai Unión belüli nyitott határok felfüggesztését vagy akár a végét is okozhatja a párizsi terrortámadás-sorozat által kiváltott reakció.

Fotó: Yannis Behrakis / Reuters

Megerősödtek, sőt, fölénybe is kerülhetnek az unióban azok a hangok, amelyek a menekültek befogadásának leállítását sürgetik. Ehhez a közösség külső határainak lezárását, s amíg ez nem sikerül, a tagállamok közötti határellenőrzés visszaállítását követelik.

Sok helyen a kellő társadalmi támogatást is megkapják a bezárkózáspártiak. A holland Szabadságpárt (PVV) például megháromszorozta népszerűségét a menekültválság alatt. A legfrissebb felmérések értelmében ha most lennének a választások, 38 helyhez jutna a parlamentben, azaz a Reuters szerint többhöz, mint a kormánykoalíció erői együttvéve. A népszerűsége tovább nőhet, a PVV vezetője, Geert Wilders hazája határainak azonnali lezárását követeli, csakúgy, mint a francia szélsőjobb vezére, Marine Le Pen. A Nemzeti Front (FN) elnöke egyenesen a schengeni szabadság felszámolásának szükségességéről beszélt, mondván, határok nélkül nem lehetséges sem a védelem, sem a biztonság.

Hasonló követelésekkel bírálja Olaszországban Matteo Renzi kormányát a jobboldali Északi Liga. Lengyelországban az új jobboldali kabinet Európa-ügyi minisztere, Konrad Szymanski jelentette be, hogy Varsó nem tartja magát a menekültkvótákról az EU-ban kötött megállapodáshoz. Robert Fico szlovák kormányfő arról beszélt, hogy ők már korábban figyelmeztettek a bevándorlás biztonsági kockázataira. Bejelentette: megfigyelnek minden Szlovákiában élő muzulmánt. Németországban a kisebbik keresztény párt, a bajor CSU egyik vezető politikusa, Markus Söder Twitter-üzenetben hangoztatta: „A párizsi támadások mindent megváltoztatnak. Nem engedhetjük az illegális, ellenőrizetlen bevándorlást”.

Egyre kevesebben vannak viszont az olyanok (vagy legalábbis halkabb a hangjuk), mint a német nagykoalíciós kistestvér, a szociáldemokraták vezetője, Sigmar Gabriel. Az alkancellár-gazdasági miniszter kijelentette, hogy sokan keresnek védelmet és biztonságot Európában, őket pedig „nem hagyhatjuk szenvedni azért, mert olyan régiókból jönnek, ahonnan a terror is”. Angelino Alfano olasz belügyminiszter elismerte: az Itáliába az idén érkezett 140 ezer menekült közé beszivároghattak terroristák is, bár a hatóságok egyelőre semmilyen bizonyítékot sem találtak erre.

A párizsi terrorhullám hatása az Egyesült Államokba is elért. Miközben Obama Antalyában azt mondta, hogy „nem zárhatjuk be szívünket az erőszak áldozatai előtt”, 15 szövetségi állam Alabama, Arkansas, Indiana, Ouisiana, Michigan és Texas republikánus kormányzói kijelentették: az általuk irányított államok nem kérnek a szíriai menekültekből. Több republikánus elnökjelölt-aspiráns, így Marco Rubio és az indiai származású louisianai kormányzó, Bobby Jindall is egyértelművé tette, hogy ellenzi azt a washingtoni kormányzati tervet, amely szerint több ezer szíriai menedékkérőt fogadnának be.