Huszonhat halálos áldozatot követelt egy diákszállón elkövetett vérengzés a nigériai Mubiban, a nyugat-afrikai ország északkeleti, Adamawa szövetségi államában. A gyilkosok katonai egyenruhában jelentek meg a mubi műszaki egyetem diákszállóján. A hallgatókat kiparancsolták az ágyból, sorba állították őket az udvaron, hangosan kimondatták velük a nevüket, majd vérengzésbe kezdtek. Volt diák, akit lelőttek, másokat viszont megkéseltek; a vérengzésnek a sérültekkel együtt szemtanúk szerint mintegy negyven áldozata van. A holttesteket a támadók sorokba rendezve hagyták az épület előtt.

Az elkövetők valószínűleg a régióban eddig is aktív szélsőséges iszlamista szervezethez, a Boko Haramhoz tartoznak, és nem kizárt, hogy akciójuknak a Mubiban zajló diákszövetségi választásokhoz van köze. Az áldozatok egy része indult volna a megméretésen.

Nigériában a hadsereg a múlt héten jelentette be, hogy egy mubi rajtaütésben megölte a Boko Haram egy vezetőjét, 156 főt pedig őrizetbe vett a szervezet feltételezett tagjai közül. Szeptemberben a Boko Haram két tucat távközlési póznát gyújtott fel ezen a környéken.

A Boko Haram, Nigéria „tálibjai” a legvéresebb merényletüket is Kanóban hajtották végre, amikor januárban 180 ember életét sikerült kioltaniuk egy keresztény templomok és üzletek elleni kétnapos támadássorozatban. A szervezet időről időre megfenyegeti a keresztényeket, azt követelve tőlük, hogy hagyják el a többségében muzulmánok lakta északi országrészt. A 160 milliós Nigéria közel fele keresztény, főleg délen lakik, 45 százaléka muzulmán, és többnyire az északi tartományokban él – ott, ahol a saría törvénykezés egyébként érvényben van. A mubi áldozatok között muzulmánok és keresztények is vannak.

Nigériának, Afrika legnépesebb államának lakóit több mint 250 etnikai csoport alkotja, de közülük a három legnagyobb az ország északi részén élő, főleg mohamedán hauszák, a nyugati jorubák és a keleti, többnyire keresztény vallású ibók. A konfliktusok az olajmezők birtoklásáért folyó vetélkedésben gyökereznek. Nigéria gazdasága szinte kizárólag az olajkitermelésre támaszkodik. A Világbank adatai szerint az állam bevételeinek 85 százalékát, exportjának pedig 95 százalékát a kőolaj adja. A becslések szerint 240 évre elegendőek az olajtartalékok. A kitermelés fele az Egyesült Államokba megy, de Oroszország, az Európai Unió és Kína is igyekszik minél nagyobb részesedést szerezni a nigériai kőolajból. A nagy bevételek ellenére sokan úgy vélik, hogy az olaj áldás helyett inkább átkot hoz Nigériának. A mindent átszövő korrupció egyes adatok szerint a GDP 70 százalékát, vagyis mintegy 140 milliárd dollárt emészt fel évente. Ezt a helyzetet használják ki a Boko Haram gyilkosai, akik vallási köntösbe bújva ölik a keresztényeket, de valójában az ellenőrzésük alatt álló olajmezőkre fáj a foguk.