Szakértők szerint nem a kábítószer-kereskedelem elleni harcról, hanem kifejezetten a szólásszabadság elleni fellépésről szól, hogy Oroszországban a belügyminisztérium nyilvános pályázatot hirdetett, 3,9 millió rubelt (átszámítva 26 millió forintot) ígérve online fejvadászoknak az ország anonim internetezőiért. A tárca azokat akarja megtalálni, akik a Tor nevű, az interneten elvileg követhetetlenséget biztosító hálózatot használják. Az ő számuk egy hónap alatt nyolcvanezerről 210 ezerre nőtt, minden valószínűség szerint amiatt a törvény miatt, amely szerint minden olyan blognak regisztráltatnia magát a hatóságokkal, amelynek napi háromezernél több látogatója van. A törvényt Vlagyimir Putyin elnök májusban írta alá.

Ami az internetet illeti, Oroszország a Kínáéhoz hasonló nyílt cenzúra – például a Google hozzáférhetőségének a korlátozása – helyett inkább a megfélemlítéssel szeret élni. Ez a pályázat nem arról szól, hogy a hatóságok le tudják-e kapcsolni a Tort Oroszországban, hanem hogy mindenki kétszer is meggondolja, mit csinál az interneten – magyarázta a Guardian kérdésére Andrej Szoldatov biztonsági szakértő.

A blogok regisztrálásáról szóló törvény egyébként csak az egyik a szólásszabadságot sértő intézkedések közül. Márciusban az ismert ellenzéki személyiség, Alekszej Navalnij blogja és három ellenzéki portál tűnt el az internetről egyik pillanatról a másikra. A hivatalos indok az volt, hogy zavarják a közrendet, a valódi viszont az lehetett, hogy kritikusak voltak a Kremlnek az ukrán válságban játszott szerepével kapcsolatban.

Egy másik törvény szerint az olyan közösségi oldalaknak, mint a Twitter vagy a Facebook 2016-tól abban az Oroszországban kell tárolniuk az orosz felhasználókról szóló adatokat, ahol a titkosszolgálatok gyakorlatilag korlátozás nélkül hozzáférhetnek az internet és mobilszolgáltatók klienseiről tárolt információkhoz. A közkeletű félelmek szerint ez a Twittert és a Facebookot is távozásra fogja kényszeríteni Oroszországból. Az orosz ellenzék jellemzően a mikroblogon és az ismeretségi hálózaton szervezte azokat a tüntetéseknek a sorozatát, amelyet a Kreml és Putyin ellen tartottak 2011 és 2013 között. A tüntetések két vezéralakját, Szergej Udalcovot és Leonyid Razvozzhajevet pénteken négy-négy év börtönre ítélték.

A nagyvonalúnak tűnő ajánlat ellenére a 3,9 millió rubel kevés a Tor feltöréséért, a szakértők pedig – jegyzi meg a Guardian – azt is kétségbe vonják, hogy létezik hacker, aki sikerrel járna. Az eredetileg az amerikai haditengerészet laboratóriumában kifejlesztett hálózatot azok használják, akik valamiért nem szeretnék tudatni a külvilággal, hogy mit csinálnak vagy hogy honnan teszik ezt. A Tor belső forgalma a végletekig titkosítva van. A hálózat elrejti, hogy milyen IP-címről melyik oldalt néztek meg, és azt sem engedi, hogy a meglátogatott oldal információt tároljon rólunk. A szerverek minden adatot és üzenetet egymás között küldözgetnek, mire végül eljuttatják a címzetthez, az adatok és az üzenetek pedig olyan sok számítógépen és véletlenszerűen kialakított útvonalon haladnak át, hogy képtelenség kideríteni, valójában ki volt eredetileg a feladó.

Emiatt egyébként, hogy a szivárogtatókon kívül a Tort nagyon szereti a kábítószer-kereskedelem és a pedofilok is. Ami az előbbit illeti, az FBI-nak 2013-ban sikerült felszámolnia a hálózaton működő hatalmas online piacot, a Selyemutat, amelyen 1,2 millió dollár folyt át havonta. A Selyemúton a 2009-ben bevezetett digitális fizetőeszközért, a bitcoinért lehetett kábítószert venni. Tulajdonosánál, a 29 éves Ross William Ulbrichtnál 26 ezer bitcoint találtak a letartóztatásakor. Ez 3,6 millió dollárt ért.