Venezuela „csaknem bizonyosan” megadná a politikai menedékjogot a Washington által kémkedéssel vádolt Edward Snowden amerikai informatikusnak, ha kérné - jelentette ki helyi idő szerint szerdán Nicolás Maduro venezuelai elnök. – Ha kérné tőlünk, megfontolnánk, és csaknem bizonyosan meg is adnánk neki, mert a politikai menedékjog (...) a nemzetközi humanitárius jog egyik intézménye az üldözött személyek védelmére – fogalmazott az államfő, utalva arra, hogy Ecuador, amely már kapott ilyen kérelmet Snowdentől, „jelenleg vizsgálja azt”.

Ecuador tagadta szerdán, hogy úti okmányokkal látta volna el az amerikai Nemzetbiztonsági Ügynökség (NSA) volt informatikusát, aki az NSA adatgyűjtési és megfigyelési módszereiről szivárogtatott a médiának, majd Hongkongba, onnan pedig Oroszországba menekült.

Quito szerint a menedékkérelem elbírálása akár hónapokat is igénybe vehet. (Julian Assange WikiLeaks-alapítónak – aki jelenleg is Ecuador londoni nagykövetségén tartózkodik – két hónap elteltével fogadták el a kérelmét.) Eközben Robert Menendez, az amerikai szenátus külügyi bizottságának elnöke felvetette, hogy Washington szankciókkal is sújthatja a dél-amerikai országot, ha az elfogadja Snowden kérelmét. Ecuador egy kereskedelmi program keretében olajat 5,4 milliárd, vágott virágot 166 millió, zöldségeket és gyümölcsöket 122 millió, tonhalat pedig 80 millió dollár értékben exportál az Egyesült Államokba. Míg az olajat Ecuador másoknak is el tudná adni, addig a 100 ezer embert foglalkoztató vágottvirág-piac nagymértékben megsínylené a büntetőintézkedéseket.

A kémkedéssel és kormányzati tulajdon eltulajdonításával vádolt fiatalember jelenleg a Seremetyjevo repülőtér tranzitvárójában tartózkodik. Oroszország szerdán megismételte, hogy semmilyen amerikai „fenyegetés” nem kényszerítheti Snowden kiadására, akinek joga van a tranzitövezetből oda távozni, „ahova akar”. Vlagyimir Putyin elnök tagadta, hogy segítenének Snowdennek, ahogy azt is, hogy az orosz titkosszolgálat kikérdezte volna.

Snowdent eddig állítólag csak egy recepciós látta, amikor az informatikus vasárnap megnézte a tranzitban található hotel árait, majd sarkon fordult. Egy reptéri forrás szerdán a Reutersnak azt mondta, hogy a szivárogtató a következő három napban nem utazik sehová, legalább is a rendszerben nincs benne. Az orosz törvények lehetővé teszik, hogy azok az utazók, akik több mint 24 órát töltenek egy reptér trazitjában, úgynevezett tranzitvízumot igényeljenek. Nem tudni, hogy Snowden kért-e ilyet, és ha igen, mikor jár le. Előfordult már, hogy menekültek hónapokat is eltöltöttek moszkvai repülőtereken.

Minél később oldják meg a helyzetet, az annál többet ronthat az orosz–amerikai kapcsolatokon. Moszkva azonban nem sieti el a dolgot, és akár propagandaeszközként is használhatja Snowdent az amerikai elnök és kormánya ellen, akik Moszkva szerint más országokon állandóan a szabadságjogok védelmét kérik számon, míg ők maguk épphogy megsértik azokat.

Edward Snowden, az NSA volt ügynökének arcképe egy az általános lehallgatás elleni plakáton, Hongkongban