Venezuela is téma a brüsszeli csúcson

A venezuelai legfelső bíróság megtiltotta, hogy a vasárnap óta caracasi látogatáson lévő  Felipe González volt spanyol kormányfő felkeressen a börtönben ellenzéki politikusokat, illetve jelen legyen azok keddi és szerdai bírósági meghallgatásán. A nem kívánatos személynek nyilvánított volt spanyol politikus ezért megszakította caracasi látogatását és kedden a kolumbiai főváros, Bogota érintésével hazaindult. Venezuela téma a kétnapos brüsszeli EU–Latin-Amerika csúcson is.
Nicolás Maduro venezuelai elnök újabb alkalmat talált a szerinte kormányzata ellen áskálódó Madrid-Bogota-Miami „tengely" elleni kirohanásra. Juan Manuel Santos kolumbiai elnök ugyanis kedden különgépet küldött Caracasba Felipe González volt spanyol kormányfőért. González a venezuelai bíróság döntését követően döntött a távozás mellett, miután meghiúsult, hogy találkozhasson a börtönben tartott Antonio Ledezmával, Caracas polgármesterével, Leopoldo López ellenzéki pártvezetővel és az éhségsztrájkot folytató Daniel Ceballosszal, San Cristóbal volt polgármesterével. (López és Ceballos több mint egy éve van börtönben a tavaly februári erőszakba torkolló ellenzéki tüntetésekre való felbujtás vádjával, Ledezmát pedig külföldi konspirációval gyanúsítják.)

Madurót az ügyben védelmébe vette az EU- Latin-Amerika csúcs miatt már Brüsszelben tartózkodó Evo Morales bolíviai elnök. Szerinte Gonzálwz látogatása az „új gyarmatosítás" gondolkodásmódjának példája. Ha egy volt venezuelai vagy bolíviai elnök próbálna hasonló módon politikai leckét adni Spanyolországban, nyilvánvaló, hogy nem fogadnák el - fejtegette Morales az EFE hírügynökségnek.

A venezuelai belpolitikai helyzet téma Brüsszelben is, ahol 61 ország képviselői gyűltek össze – írta a spanyol El Pais. A lap José Manuel García-Margallo külügyminiszterre hivatkozva állítja, hogy egyelőre nem körvonalazódik egy közös állásfoglalás szövege, mert a latin-amerikai országok közül többen sem hajlandók bírálni a Maduro-rendszert, mondván ez beleszólást jelentene egy szuverén állam belügyeibe. Maduro egyébként kihagyja a brüsszeli fórumot, miután lemondta korábban a hétfői találkozóját is Ferenc pápával a Vatikánban. Távol marad a jelek szerint Raúl Castro kubai vezető is, pedig a Washington-Havanna kapcsolatokban kezdett nyitással párhuzamosan az unió is készül a jövő héten újabb, 2014 tavasza óta immár a negyedik tárgyalási fordulóra.

Kubai-magyar újraindítás

Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter kubai partnerével, Bruno Rodríguezzel tárgyalt kedden Brüsszelben a többi között a két ország beruházási és kereskedelmi együttműködésének újraindításáról - közölte a Külgazdasági és Külügyminisztérium az MTI-vel. A két ország beruházási és kereskedelmi együttműködésének újraindításáról tárgyaltak, kihasználva a kubaiak által létrehozott szabadkereskedelmi övezet lehetőségeit - közölte a tárca. A megbeszélésen kijelölték az együttműködés főbb területeit, a gyógyszeripart és az építőipart, továbbá diákcsere-egyezményről állapodtak meg. Bruno Rodríguez Parrilla tájékoztatást adott arról, hogy hol tart az Egyesült Államok és Kuba közeledése.

Az 1999 óta két évente rendezendő csúcs mától – a keddi külügyminiszteri szintű megbeszélések után – elsősorban az EU és Latin-Amerika gazdasági együttműködésének kíván további lendületet adni. A két régió együttműködését méltatva Federica Mogherini, az unió külpolitikai biztosa hangsúlyozta, hogy az EU a vezető beruházó Latin-Amerikában, így több befektetést hajtott végre, mint Oroszországban, Kínában és Indiában együttvéve. A két tömörülés között az áruforgalom gyakorlatilag megduplázódott az utóbbi évtizedben, így tavaly 209 milliárd eurót ért el. A 33 latin-amerikai és karibi országból 26-al van az uniónak kereskedelmi és gazdasági megállapodása. A tanácskozás hivatalos házigazdája Donald Tusk, az Európai Tanács elnöke, aki a csúcs kezdetén a két térség gazdasági kapcsolatainak jelentőségét hangsúlyozta: „Nem elégedhetünk meg az eredményeinkkel, modernizálni kell ezt a partnerséget" – idézte az MTI a politikust.

A találkozó jelentőségét jelzi, hogy a résztvevő 61 államból 42 kormány- vagy államfői szinten képviselteti magát, és megannyi uniós vezető politikus is részt vesz az eseményen. Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság elnöke szintén nagyon optimista a kapcsolatok felvirágoztatását illetően, szerinte a mostani csúcs kitűnő lehetőség a jövő kihívásainak megvitatására.

A magyar delegációt Orbán Viktor miniszterelnök vezeti.

 

 

Top cikkek
Érdemes elolvasni
1
Vélemény
NOL Piactér

Tisztelt Olvasó!

A nol.hu a továbbiakban archívumként működik, a tartalma nem frissül, és az egyes írások nem kommentelhetőek.

Mediaworks Hungary Zrt.