Teherán szerint a szóban forgó uránmennyiség „technikai okokból” dúsult túl, a folyamatra a létesítmény munkatársainak nem volt befolyásuk, és helyzetről bejelentést tevő diplomata szerint is elképzelhető, hogy az egésznek nincs túl nagy jelentősége, mert a dúsítás szintje így is messze esik attól, amely atomfegyver előállításához szükséges.

Nyugati gyanú szerint Irán fegyverszintű urán dúsításán dolgozik: bár az ENSZ-megfigyelők által felfedezett 27 százalékos dúsítottság még valóban messze van a fegyverszintűtől, jelentősen meghaladja a kívánatos határértéket, vagyis azt, amelyik áramfejlesztéshez elég. A Nemzetközi Atomenergia-ügynökség részletes magyarázatot kért Teherántól a jelenségre.

A perzsa ország évek óta ragaszkodik ahhoz, hogy atomprogramja polgári célokat, a növekvő áramigény kielégítését szolgálja.

Atomfegyver előállításához az iszlám köztársaságnak 90 százalékra dúsított uránra kellene szert tennie, de a közkeletű feltevések szerint ha a szándék erre meg is van, a technikai feltételek vajmi kevéssé, így még minimum évek kérdése az iráni atombomba. Izraelt ez utóbbi nem nyugtatja meg; a zsidó állam puszta létében is fenyegetve érzi magát, politikusai pedig rendre azt hangoztatják, hogy ha a végső cél csakis az iráni atomprogram teljes leállítása lehet, ha pedig tárgyalások belátható időn belül zátonyra futnak, kész légitámadást indítani az perzsa ország atomlétesítményei ellen.

Csütörtökön eredménytelenül értek véget a bagdadi tárgyalások Teherán és az 5+1 országcsoport (az ENSZ BT öt állandó tagja és Németország) képviselői között. Bár Hillary Clinton amerikai külügyminiszter szerint továbbra is nagy a távolság az álláspontok között, neki valamelyest ellentmondva Catherine Ashton uniós külügyi főképviselő azt mondta, hogy van, amiben sikerült közös nevezőre jutni.

A következő 5+1-Irán találkozót június közepén Moszkvában tartják.