Vékonyabb Navracsics tárcája
Navracsics Tibor tárcájának megnyirbálását is bejelentette Jean-Claude Juncker, amikor az új Európai Bizottság összetételét ismertette az Európai Parlament strasbourgi plenáris ülésén. A várakozásoknak megfelelően, meghagyta a magyar EU-biztosnak a kulturális, oktatási és ifjúsági ügyeket, ám elvette tőle az uniós állampolgárságot, amelyet átadott a görög Dimitrisz Avramopulosz, leendő belügyi és bevándorlási biztosnak. Viszont övé a sport is. Mindezzel figyelmen kívül hagyta az illetékes EP-szakbizottság véleményét: ott Navracsics meghallgatása után úgy határoztak: a jelölt nem alkalmas a neki szánt területre.
Egyesek nemet mondanak a megszorításra, de Juncker bizottsága bizalmat kapott Christian Hartmann / Reuters |
A franciául, angolul és németül felszólaló bizottsági elnök röviden összefoglalta a többi személyi változást is. A szlovén EU-biztost le kellett cserélnie, és az új jelöltnek, Violeta Bulcnak fontos területet adott: a közlekedést. Az eredetileg közlekedési biztosnak szánt szlovák Maros Sefcovicot pedig megtette az energiaunióért felelős alelnöknek (ez lett volna a kínosan megbukott szlovén Alenka Bratusek posztja). Jót és rosszat is mondott Juncker a saját maga által összeállított testületről. Erős bizottság lesz, mivel négy egykori kormányfő, volt miniszterek, EU-biztosok és EP-képviselők vannak benne.
A tagállamok kormányai összesen kilenc női biztost delegáltak, ami viszont „nevetségesen kevés”.
Az előre megkötött háttéralkut jól mutatja, hogy a négy legnagyobb EP-frakció (néppárti, szocialista, konzervatív, liberális) vezetői közül csak a liberálisok vezére, a belga Guy Verhofstadt hozta szóba Navracsics Tibort. Szerinte a magyar politikus biztosnak talán alkalmas, ám nem erre a területre; a tárcacsere pedig kedvező lépés, de az egész problémát nem oldja meg. „Remélem, hogy Navracsics úr a polgári szabadságjogokért felelős bizottsági alelnökök ellenőrzése mellett dolgozik majd” – fűzte hozzá. A zöldpárti frakció élén álló Rebecca Harms német képviselő határozottabb bírálatot fogalmazott meg: nem támogatják az új Európai Bizottságot, és az elutasításra már Navracsics kinevezése is elegendő ok.
Minden elégedetlenkedés ellenére meggyőző többséggel (423 igen, 209 nem, 67 tartózkodás) szavaztak bizalmat a Juncker-bizottságnak. Az eredmény nem keltett meglepetést: a néppárti, a szocialista és a liberális csoport előre jóváhagyást ígért. A radikális bal, a zöldek, az euroszkeptikusok és a szélsőjobboldaliak nemmel voksoltak.
A Navracsics elleni tiltakozás a szavazás előtt megkezdődött. Petra Kammerevert német szocdem képviselő emlékeztette a teljes szocialista EP-frakciót: nagyon csalódottak, mert hiába sürgettek tárcacserét, Juncker nem vette figyelembe a kérésüket. A magyar biztos portfóliójának leszűkítését nem tekintik sem megoldásnak, sem megnyugtató kompromisszumnak. Az EU-állampolgárság nagyon kis része csak a tárcának, és fenntartják, hogy Navracsics az oktatási, kulturális és ifjúsági ügyeket sem felügyelheti, e területek jelképes jellege miatt.
Az Európai Unió energiapolitikáját hosszú évekre meghatározó kérdésekről kellene dönteniük a tagállamoknak csütörtökön kezdődött, kétnapos brüsszeli csúcsértekezletükön, amelyen Orbán Viktor miniszterelnök is részt vesz. A résztvevők a 2030-ig szóló klíma- és energiastratégiáról próbálnak egyetértésre jutni.
A téma márciusban már szerepelt a napirenden, de akkor nem jött létre megegyezés arról, mennyivel csökkentse az Európai Unió az üvegházhatást okozó gázok kibocsátását a környezet védelme érdekében. Az EU a jövő év elején hivatalosan be akarja nyújtani az álláspontját a 2015 második felében rendezendő párizsi klíma-világértekezletre, ezért kellene dönteniük a tagállamoknak.
A kérdés azonban rendkívül összetett. Nem csupán azt a mértéket kellene meghatározni, hogy mennyivel csökkenjen a légkört szennyező és a globális felmelegedést okozó gázok kibocsátása, hanem arról is, mennyivel növeljék az előállított megújuló energia arányát, és mennyivel hatékonyabban használják fel az energiát a gazdaságban és a háztartásokban.
Az Európai Bizottság 2030-ig 40 százalékos kibocsátáscsökkentést javasol az 1990-es szinthez képest. A megújuló energiatermelés arányát az uniós testület 27 százalékra növelné, az energiafelhasználást pedig 30 százalékkal tenné hatékonyabbá. A visegrádi országok, köztük hazánk, valamint Románia és Bulgária előre egyeztetett állásponttal vesznek részt a tanácskozáson. (Hirado.hu)