Vegyi fegyverek bevetésével vádolta meg kedden a damaszkuszi kormány a Basár el-Aszad elnök rezsimje ellen két éve harcoló ellenzéki erőket. Omran al-Zoabi tájékoztatási miniszter szerint a felkelők Aleppo egyik ellenőrzésük alatt álló negyedéből, Nairabból lőttek ki egy rakétát, amelynek a robbanófejében klórgázt helyeztek el. A rakéta Khan al-Asszal városkánál csapódott be, 25 embert – nagyrészt civileket  – rántva magával a halálba. Az akcióban 86-an sérültek meg, a Reuters jelentése szerint a környéken klórszag terjeng, a sérülteket fulladási tünetekkel vitték a környékbeli kórházakba.

Ez az első eset, hogy a damaszkuszi kormány vegyi fegyver bevetésével vádolja meg az ellenzéket – azaz a „terroristákat”, ahogy a kormány a felkelőkre hagyományosan utal. Közkeletű feltevések szerint maga az Aszad-rezsim rendelkezik vegyi fegyverekkel, amiről Damaszkuszban csak annyit mondanak, ha ez igaz lenne, ezeket a fegyvereket akkor sem vetnék be szíriaiak, hanem csak a külföldi megszálló erők ellen. Ellenzéki bejelentések szerint egyébként kedden nem a felkelők, hanem Aszad hadserege lőtt ki Scud rakétákat mérgező gázzal a robbanófejekben. Kasszim Szadeddin, az Aleppóban működő Legfelső Katonai Tanács szóvivője elmondta, Khan al-Asszalt a hadsereg egységei támadták reggel. A felkelők egyik katonája bevallása szerint rózsaszín füstöt látott felemelkedni a becsapódás helyszínén.

A Szíriában zajló forradalom két éve alatt a nyugati hatalmak eddig mindvégig elleneztéák a katonai beavatkozást, de Barack Obama amerikai elnök korábban arról beszélt, a vegyi fegyverek bevetése az a határ, amelyet az Aszad-rezsim nem léphet át a megtorlás kockázata nélkül. Amíg a Reuters most arról ír, hogy vegyi fegyverek bevetésére a konfliktusban a keddi lehet az első példa, a Le Monde már írt egy decemberi támadásról, amelyben Homsznál lőttek ki négy rakétát, bennük állítólag egy Agent 15 néven ismert hallucinogén anyaggal. Remélve, hogy a dolog nem ismétlődik meg, a nyugati titkosszolgálatok állítólag a szőnyeg alá söpörték a homszi támadás tényét.

Ezzel párhuzamosan a szír ellenzék miniszterelnököt választott a jelenleg ellenőrzése alatt álló területek politikai vezetésére. Ez a kormányfő a Damaszkuszban született, de amerikai állampolgár Ghassan Hitto, aki rövid idő alatt járta be az utat relatív ismeretlenség és a politikai rivaldafény között: néhány hónapja még IT-vezérigazgató volt Texasban, valamelyes hírnevet csak akkor szerzett magának, amikor nemrég beszállt a Szíriába szánt humanitárius segélyek folyósításába. Ő volt az, aki nemzetközi tanácsadókat szerződtetett, akik kiderítették, hogy az ENSZ-becsléseknél sokkal több, tízből hat szíriai szorul segélyre. Humanitárius tevékenysége ellenére a szír ellenzéki szövetség enyhén szólva nem egyhangúlag tette le a voksát Hitto kinevezése mellett. Az új minisztreelnök kétnapos alkudozás-sorozat után mindössze három szavazattal kapott többet a riválisánál, Asszad Musztafa volt mezőgazdasági miniszternél. (Musztafa még a jelenlegi elnök apja, Hafez Aszad kormányában irányította a tárcát.)

Hitto a nyolcvanas években vándorolt ki az Egyesült Államokba; négy, már az Egyesült Államokban született gyermeke van. Korábban a 9/11 után az amerikai muzulmánok érdekképviseletére alakult Amerikai-iszlám Kapcsolatok Tanácsának az egyik prominens tagja volt. A kurd származású politukustól sokan azt remélik, hogy meg tudja szólítani a Szíriában élő kisebbségeket, de ahogy a New York Times írja, az, hogy végül Hitto  lett a miniszterelnök, nem éppen kedvező fordulat a politikai megoldás számára: amikor egy YouTube-ra feltett videóban bejelentette, megméreti magát a posztért, a politikus kizárta, hogy leüljön tárgyalni Aszad-rezsim képviselőivel. Mint mondta, mindig lehet bízni abban, hogy a rendszer „egyszer csak” összeomlik