A gyanús ügyre az orosz legfőbb ügyészség mellett működő nyomozati bizottság derített fényt. Az eset feltárásába bekapcsolódott a Szövetségi Biztonsági Szolgálat (FSZB) is.

A négy vadászrepülőgép - a Komszomolszkaja Pravda című moszkvai lap tudósítója szerint hajtóművek és fegyverek nélkül - a Szokol elnevezésű hadiipari cég telepén állt, és magas rangú hivatalnokok a Metalsznab elnevezésű vállalatnak adták el. A megbízott értékbecslő minden egyes repülőgép árát mintegy 900 forintnyi összegben állapította meg - legalábbis így értelmezték az eladók, mivel ez elvben a kikiáltási ár lett volna egy árverésen. Az ügyben büntetőeljárást indítottak.

Az orosz bulvárlap idézte Andrej Nagyozsgyin nyugállományú ezredest, aki korábban sokáig a leírt hadseregtulajdon értékesítésével foglalkozott. Az ezredes elmondta: máig nem sikerült megvalósítani a szigorú állami ellenőrzést a leselejtezett katonai eszközök értékesítése terén, és ezt használják ki azok, akik a zavarosban halászgatnak. Különösen most nagy a csábítás a katonák és a civil "üzletemberek" számára, amikor a hadsereg százával és ezrével válik meg az elavult felszerelésektől.

Nagyozsgyin hozzáfűzte: az ilyen leírt repülőgépeken hatalmas mennyiségű olyan berendezés van, amelyre folyamatosan vadásznak a külföldi titkosszolgálatok, és úgy jutnak hozzájuk, hogy beépített vagy megvesztegetett emberek segítségével potom áron megvásárolják őket. Az előírások szerint az eladás előtt a gépeket alaposan át kellett volna vizsgálnia egy különleges bizottságnak, részletes határozatot hozva arról, hogy mi nem adható el, mi és kinek értékesíthető.

A cikk szerzője emlékeztetett rá, hogy a leírt haditechnikával folyó piszkos üzletek sora igen hosszú. Az ügyeskedő egyenruhások és civilek adtak már el illegálisan "nyugdíjba küldött" páncélosokat, ágyúkat, helikoptereket és hadihajókat, sőt, az utóbbiak között repülőgép-hordozókat is, amelyekről még a titkos berendezéseket sem szerelték le.