EU: végtelen vita a keleti végekről és a nem létező pénzről
Nem vet éppen jó fényt az Európai Bizottságra, hogy a gazdaságélénkítő csomagba - részben persze válaszul a januári gázhiányra is - olyan tavalyi maradványpénzt illesztett be, amit ílymódon felhasználni, egyik évről a másikra átvinni és átcsoportosítani nem lehet. A pénzügyminiszterek február 10-én, az energiaügyi tárcák vezetői a múlt héten futottak bele ebbe a problémába, s minthogy megoldani nem tudták, a tegnapi külügyminiszteri értekezletre hagyták a döntést, ám a fődiplomaták azt mondták, foglalkozzanak ezzel a kérdéssel inkább a pénzügyesek.
A Bizottság eredeti terve szerint ötmilliárd eurót lehetne felhasználni a tavalyi agrárbüdzsében megmaradt pénzből széles sávú internethálózatok kiépítésére, illetve az energiahálózatok összekötésére, szélerőművek, valamint széndioxidbefogó- és tároló berendezések létesítésére.
Magyarország eleve kifogásolta, hogy csak a magyar-szlovák és a magyar-román gázvezetékek összekötésére kapna összesen 55 millió eurót, míg a villamosenergia-hálózatok ilyen jellegű fejlesztésére és a horvát-magyar gázvezeték kiépítésére meg semmit. Több ország is kifogásolta, hogy az energiaösszeköttetési tervek nyolcvan százalékát a nyugat-európai uniós államok kapnák, míg az orosz gázhiányt megszenvedő kelet-európaiaknak csak a maradék jutna. A múlt héten már kiderült: a magyar-horvát vezetékre is lenne húszmillió euró, ez a teljes költség tíz százaléka. Magyarország és néhány más tagállam tegnap azzal érvelt, figyelembe kellene venni a teherbíró-képességet is, mert az eddig felajánlott összeghez túl nagy önrészt kellene előteremteni.
Éles vita bontakozott ki azonban magáról a forrásról is. Most azt sem lehet tudni, egyáltalán ötmilliárd euróról kell-e egyezkedni, s honnan lehet valamennyi pénzt előszedni, ha a tavalyi maradvány nem használható fel, az idei költségvetés meg nem bontható meg. Németek, osztrákok is megkérdőjelezték a forrást, s azt hangoztatták, amíg nincs pénz, a projektekről sem kellene beszélgetni.
Egyetértettek viszont abban - mondta Göncz Kinga külügyminiszter -, hogy az energiagondok és a világgazdasági válság közepette még sürgetőbb, hogy az EU stabilizálja a keleti szomszédságát. De nem dőlt el, hogy a tavaszi szomszédsági csúcsra meghívják-e Lukasenko belarusz elnököt.
A külügyminiszterek azon is eltöprengtek, használnak-e az EU döntéshozatali rendszerének az elszaporodó rendkívüli csúcstalálkozók, mint amilyen a hétvégi berlini volt, s amilyen a vasárnapi brüsszeli lesz. E rendkívüli időkben érdemes többet beszélni, csak a döntések mind nehezebben áttekinthetőek.
Barroso-Gyurcsány találkozó kedden
Nyílt beszélgetésre számít Barroso bizottsági elnök kedden Gyurcsány Ferenc kormányfővel, akitől részletes beszámolót vár az ország pénzügyi helyzetéről. Az uniós szóvivő szerint a Bizottság nagy figyelemmel kíséri a fejleményeket, s a válságkezelés minden vonatkozását szóba hozhatják a találkozón. A magyar miniszterelnök kedden egynapos látogatást tesz Brüsszelben, miután az osztrák és a lengyel vezetéssel együtt maga is kezdeményezte, hogy az unió támogassa a nyugat-európai bankok kelet-európai leánybankjait is. Vasárnap egyébként az új tagországok kormányfői külön megbeszélést folytatnak a huszonhetek informális csúcstalálkozója előtt, amelynek témája a protekcionizmus veszélye. Orbán Viktor, a Fidesz elnöke a napokban az európai fővárosokban szintén igyekezett rámutatni a kelet-európai bankokkal szemben alkalmazott hátrányosan megkülönböztető bánásmódra.
Az európai nagyhatalmak vasárnapi berlini eszmecseréjén felmerült: a Nemzetközi Valutaalapot (IMF) kellene megerősíteni, hogy a kelet-európai feszültségeket kezelni tudja. Almunia pénzügyi biztos pedig egy hétfői madridi konferencián azt mondta, elképzelhető, hogy több valutazónán kívüli uniós ország is további pénzügyi segítségre szorul. Elemzők szerint Romániára és Litvániára utalt, miután Magyarország és Lettország már kapott hitelt az IMF-től és az EU-tól.
