A konfliktus oka az volt, hogy két ellenzéki pártnak több képviselője is előzetes letartóztatásban van. Ráadásul  bírósági ítélettel megfosztottak mandátumától egy függetlenként megválasztott kurd képviselőt, azzal az indokkal, hogy korábban elítélték a (terroristának minősített) Kurd Munkáspárttal való együttműködésért.

A török lapok most arról számolnak be, hogy hétfővel végetér az esküválság, és a legnagyobb ellenzéki párt, a legutóbbi szavazásokon 26 százalékot elnyert balközép Köztársasági Néppárt (CHP) szabadlábon lévő képviselői leteszik fogadalmukat. Feltehetően hasonlóan cselekednek a kurd Béke és Demokrácia Párt képviselői (őket bebörtönzött vezérük, Öcalan is erre bíztatja). Ők függetlenként jutottak az ankarai törvényhozásba. A megelőző napokban intenzív tárgyalásokat folytattak a kormányzó jobbközép AK párt vezetői – köztük Erdogan miniszterelnök és Gül államfő – a válság rendezésére. Bár nem tettek ígéretet a fájó kérdések gyors rendezésére, feltehetően megtalálják a módját, hogy a becsukott képviselők kijussanak a börtönből.

A török kormánypárt a június 12-i választáson nem kapta meg az áhított kétharmadot, de nem adták fel a céljukat, hogy új alkotmányt írjanak. Ehhez azonban szükségük van a CHP együttműködésére. A kurdlakta tartományokban létező feszültség, a rendezetlen konfliktus is megoldásra vár. Törökország (a legutóbbi nyilatkozatokbólis kiderült) nem adta fel mégsem az EU-tagság álmát, és új ciprusi tárgyalási fordulót kezd. A jelek szerint az iszlámista kormánypárt most mérsékelt fordulatot vesz, s nemzetközi színtéren is készségesebben együttműködik Európával és az USA-val. Még az Izrael-ellenes retorika is enyhült némileg. A nagypolitikai feszültség enyhítése annál is fontosabb, mert Isztambulban tömegek mentek az utcára a Fenerbahce futballklub elnökének letartóztatása miatt – pedig ő csak meccseket vásárolt.

(M. G.)