„A háborúnak ugyan vége, de most elkezdődik valami. A megállapodás egy sokkal befogadóbb társadalomhoz vezet" – mondta Humberto de la Calle, a kolumbiai kormány képviselője, miután Havannában helyi idő szerint szerda délután kezet rázott a FARC baloldali gerillaszervezet egyik vezetőjével, Iván Márquezzel.

A békemegállapodás a kolumbiai történelem egyik legfontosabb állomása, hiszen a marxista szervezet több mint fél évszázada vívott háborút a kormánnyal. A FARC a kizsákmányolt földművesek védelmezőjeként kezdte működését a hatvanas években, ám idővel a kábítószer-kereskedelem és az emberrablás lett a fő profilja. Mintegy 220 ezer ember vesztette életét a kormánykatonák és a gerillák közti háborúskodásban, s több mint ötmillió ember kényszerült elhagyni otthonát. Összesen hétmillió ember esett áldozatul valamilyen formában a polgárháborúnak.

Az évtizedek során a felek többször is nekifutottak a béketárgyalásoknak, ám 2012-ig nem jártak sikerrel. Négy éve azonban egy olyan folyamat kezdődött Havannában, amely bár többször is meghiúsulni látszott, végül sikerrel zárult. Júniusban megállapodtak a bilaterális tűzszünetről, szerdán pedig lezárták a négyéves folyamatot.

„Nehéz munka volt, tele ragyogó és sötét pillanatokkal. De beletettük a szívünket, és most végre azt mondhatjuk, hogy az ország fejlődésnek indulhat" – idézi a BBC Márquezt.

A felek többek között abban is megállapodtak, hogy a mintegy 6-7 ezer gerilla többsége amnesztiában részesül, és egy speciális programban szerelik le őket, az áldozatoknak és hozzátartozóiknak pedig igazságot szolgáltatnak. A Farc a politikai életben is részt vehet majd. Sokak szerint kérdéses, hogy ezt a gyakorlatban majd miként sikerül kidolgozni. Mindezt csak akkor indítja útjára a kolumbiai kormány, ha az októberi népszavazáson a kolumbiai emberek is elfogadják a megállapodás eddig titkolt részleteit.