„Két hónapig kellett ételért könyörögnünk. Amióta itt vagyok, egyetlen rupiát sem tudtam hazaküldeni a fiamnak. Nagyon sokat szenvedtünk. És még így is volt olyan, hogy a főnököm hajnali 2-kor megjelent a szobában, és alaposan megvert. Elmentem a rendőrségre, de nem hajlandóak tenni semmit" – meséli könnyeit törölgetve egy katari építkezésen dolgozó nepáli munkás, aki hónapok óta nem kapott fizetést, és kiutazási engedély hiányában nem hagyhatja el az országot. 

Pihenő munkások. Reuters

A fiatal férfinak a rengeteg stressztől még a haja is kihullott. A the Guardian díjnyertes oknyomozó riportfilmje egyike volt az első alkotásoknak, amelyek 2013-ban lerántották a leplet arról, hogy a 2022-es labdarúgó világbajnokságra készülő emírségben milyen áron építik a luxuslétesítményeket a többségében nepáli, indiai, pakisztáni és bangladesi vendégmunkások.

A modern kori rabszolgaság azonban hamarosan talán véget ér, ugyanis a katari kormány csütörtökön ígéretet tett arra, hogy változtatni fognak a munka törvénykönyvén, és eltörlik a kafala-rendszert. Ez egy munkaadóhoz láncolja a munkásokat, akik lényegében annak tulajdonává válnak: nem mehetnek máshoz dolgozni, nem hagyhatják el az országot a munkaadó engedélye nélkül, és az esetek többségében minden iratuktól megfosztják őket.

Ennek eltörlését ígéri a kormány, a FIFA pedig üdvözölte a fejleményeket. Számos emberi jogi csoport azonban máris szkepticizmusnak adott hangot, mondván, a vezetés már 2008 óta ígéri a módosítást, és várhatóan nagy lesz az ellenkezés a cégek részéről is.

Arról nem is beszélve, hogy ha a kafalát el is törlik, az nem jelenti, hogy a normává vált embertelen munkakörülményeken is változtatni fognak a munkaadók, hiszen arról egyelőre nem volt szó, hogy erre is kötelezik őket.

Hozzászoktak ugyanis, hogy ha akarják, hónapokig nem fizetnek – vagy csak az ígért összeg töredékét –, az embereket olyan táborokban szállásolják el, ahol 12-14 munkás alszik egy aprócska szobában, bántalmazzák őket, és olykor még az ételt és italt is megvonják tőlük. Ők így is „szerencsésnek" mondhatók, hiszen évente több száz ember van, akik soha nem térnek vissza hazájukba, és akikkel többnyire szívroham végez.

A Nemzetközi Szakszervezeti Szövetség szerint a labdarúgó világbajnokságig akár 4000 munkás is odaveszhet Katarban, ha a kormány nem eszközöl radikális változást.