Vége az ukrán koalíciónak
Az államfői tisztségébe múlt héten beiktatott Janukovics mögött álló Régiók Pártja (PR) a korábbiakkal ellentétben a jövő hétre tolta ki az új koalíció megvalósításának lehetőségét. A legnagyobb frakciót adó pártnak erre 30 napja van, ezután új választásokat kell kiírni Ukrajnában.
Bár a kormány ellen a parlament várhatóan ma nyújtja be bizalmatlansági indítványát, a koalíció már egy nappal korábban szétesett, miután nem nyújtotta be Vlagyimir Litvin házelnöknek a koalíció fenntartását támogató 226 aláírást. Litvin így bejelentette a szövetség felbomlását, miközben a Julia Timosenko Blokkja (BJUT), valamint a korábbi elnök, Viktor Juscsenko mögött álló Mi Ukrajnánk-Népi Önvédelem (NU-NSZ) mellett a Litvin Blokkja (BL) maga is a koalíció tagja.
Ez vélhetően az első lépés az új koalícióhoz, mivel a BL már jelezte, hogy hajlandó a PR-rel együttműködni, az ukrán kommunista párttal együtt. A többséghez azonban ez kevés: a 450 fős törvényhozásban szükség van a 71 fős NU-NSZ frakció többségének támogatására is. Erre megvan a lehetőség, miután épp az NU-NSZ képviselőinek egy része tagadta meg a fennálló koalíció megerősítését célzó dokumentum aláírását. Timosenko azonban keddi sajtótájékoztatóján - ahol sokan lemondására számítottak - kijelentette, hogy Litvin bejelentése illegitim, ezután megismételte álláspontját, amely szerint Janukovics választási csalás révén jutott hatalomra.
A huzavona rendkívüli parlamenti választásokhoz vezethet, ez ellen szól azonban, hogy abban egyik frakció sem érdekelt, miután felmérések szerint ezzel csak tovább aprózódna a parlamenti patkó. Ennek elkerülését viszont nehezíti, hogy a PR még mindig nem hozta tető alá a többséget biztosító koalíciót. Bár a PR lapunknak nyilatkozó külügyminiszterjelöltje, Leonyid Kozsara szerint a tárgyalások a teljes kabinetről szólnak, elemzők úgy vélik, a vita jelenleg az NU-NSZ és a PR számára egyaránt elfogadható kormányfő személyéről folyik. Az előbbi Arszenyij Jacenyjuk korábbi házelnököt és külügyminisztert, utóbbi a PR-t képviselő Nyikolaj Azarovot támogatná, de nem kizárt, hogy a posztot végül a Nemzeti Bank korábbi elnöke, az elnökválasztáson váratlanul harmadikként befutó Szergej Tihipko szerzi meg.
