Január 14. után nem kell többé kilépő vízumot kiváltaniuk Kuba lakóinak, ha külföldre akarnak utazni – jelentette Havannában az állami média. Az intézkedés a legutóbbi az új elnök, Raúl Castro alatt elindított reformok között, és kimondja, hogy ha valaki külföldre akar menni, januártól elég, ha érvényes útlevéllel rendelkezik, nem kell rengeteg pénzt és időt fordítania a kilépő vízum kiváltására. Emellett az új törvény értelmében nő a külföldön eltölthető idő mértéke is, 11-ről 24 hónapra.

Megfigyelők szerint az intézkedés arról tanúskodik, hogy Havanna rájött, jobb, ha engedi külföldre menni az ország lakóit, hiszen a külföldi munkavállalás a hazaküldött pénz és a visszatérő tapasztalat révén a kubai gazdaságnak is jó. A kilépő vízum amúgy is közutálat tárgya Kubában, ahol a hatóságok eddig rutinszerűen bélyegezték hazaárulónak és a forradalom ellenségének azokat, akik engedély nélkül távoztak az országból.

A könnyítés egyébként nem vonatkozik mindenkire: az „emberi tőke” védelmében az olyan, magasan képzett munkaerőnek, mint az orvosoknak, január 14. után is jelentős akadályokat kell leküzdeniük, hogy külföldre mehessenek. A kilépő vízum ráadásul nem bizonyult túlságosan hatékony fegyvernek a kivándorlás ellen: az elmúlt évtizedek alatt Kubát több százezer ember hagyta el, és menekült többnyire az Egyesült Államokba. Az amerikai hatóságok mindenkinek automatikusan letelepedési engedélyt adnak, aki Kubából ér az USA területére. A fél évszázada hatályban lévő amerikai blokád miatt Kuba gazdaságilag sokban a latin-amerikai támogatóktól – például Hugo Chávez Venezuelájától – függ.

Mostanában van egyébként a kubai rakétaválság 50. évfordulója is, az amerikai U–2-es felderítőgépek legalábbis 1962. október 14-én vették észre, hogy a hruscsovi Szovjetunió rövid és közepes hatótávolságú ballisztikus rakétákra szerelt atomfegyvereket telepített a Fidel Castro vezette karibi szigetországba. A felderítők négy harcképes indítóállást találtak Kubában, mindössze 200 kilométerre az amerikai partoktól. John Kennedy akkori elnök október 19-én állt a nyilvánosság elé a hírrel, hogy egy Kubából induló támadást Washington úgy tekint és torol meg, mintha a Szovjetunióból indult volna. A két hidegháborús nagyhatalom soha nem volt ilyen közel az atomháború kitöréséhez, és bár a közvetlen válság 1962. október 28-ra megszűnt, Kuba és az Egyesült Államok között máig nincs hivatalos diplomáciai kapcsolat.

Cuban migrants, who were returned to Cuba after they landed on an abandoned Florida bridge, show letters, from the Interests Section of The United States in Havana, granting them U.S. visas and requesting exit permits from the Cuban government, outside the U.S. consulate for political refugees in Havana, March 24, 2006. A U.S. judge ruled that their repatriation to Cuba was a mistake and instructed the U.S. government to try to bring them back to the U.S. REUTERS/Claudia Daut