Ékesszólóan illusztrálja ezt a GLOBSEC 2012 nyitóülése, amelyen magyar részről mindössze Németh Zsolt, a külügyminisztérium parlamenti államtitkára volt ott. (Szimbolikus gesztus, hogy a szervezők a sok nyitott kérdéssel küszködő V-4 tagjainak miniszterhelyetteseit ültették be az elnökségbe.) Németh Zsolton kívül a magyar jelenlét nagyrészt csak az elnöki pódium túlfelén, a nézőtéren volt nyomokban felfedezhető. A program szerint a több mint tucatnyi ülésen, panelbeszélgetésen egyetlen magyar, Gyarmati István nagykövet képviseli hazánkat.

Pedig a témák nem érdektelenek. Ott van mindjárt a „Védjük meg magától az Európai Uniót” felkiáltás jegyében fogant ülés, amelyen a lassulás és a bomlás veszélyeivel szembenéző európai integráció jelenét, jövőjét – beleértve az eurózóna sorsát – taglalják. Magyarország ma, 13 évvel az eurózóna megalakulása után, távolabb van ettől az európai integrációs magtól, mint valaha. Ha eurózónatagok lettünk volna (amit a mindekori kormányok rendre ígérgettek), most vélhetően nem kellene megalázó módon az IMF-nél, másoknál kuncsorogni anyagi támogatásért. Igaz, akkor talán el sem jutottunk volna oda, ahol vagyunk.

A házigazda szlovákok, az észtekkel és a szlovénokkal együtt viszont zónatagok, így talán az sem véletlen, hogy mindhárom állam igen magas szintű és aktív küldöttséggel képviselteti magát a GLOBSEC-en. Szlovénia és a házigazda Szlovákia elnöke megjelenik a rendezvényen, Észtország, mint a NATO és az EU kibertámadások elleni bástyája pedig szakértői szinten állított ki egy erős küldöttséget. Mindhárom állam gazdasága nyitott, ki vannak téve a külföld, a nemzetközi szervezetek befolyásának, ezért tudják, milyen fontos a nemzetközi résztvétel, amely a nemzeti befelé fordulás elutasítását is jelenti – talán ez az egyik titka is a sikereiknek.

De nagy erőkkel vonul fel a GLOBSEC 2012-n Amerika is: a washingtoni küldöttség derékhadát a nemzetközi szervezetekben (NATO, ENSZ) szolgáló magasrangú diplomatáik képviselik. Kiemelkedik közülük Alexander Vershbow, a Pentagon talán legmagasabb rangú, Európával, a NATO-val foglalkozó diplomatája, volt moszkvai nagykövet, aki egykori szöuli misszióvezetőként Észak-Korea keményvonalas bírálójának számít. Vershbow jelenleg a NATO főtitkár-helyettese. Oroszország szokatlanul szerény hivatalos képviseletet vonultat fel, Grúzia és a kompország Ukrajna annál erőteljesebben van jelen.

A GLOBSEC háromnapos tanácskozása különböző nyitottságú szinteken zajlik. Az igazán pikáns témákat (amilyen például Ukrajna az EU és Oroszország között, vagy az új hidegháborús korszak egyik jelének tekintett, mindenki által élénk figyelemmel követett kiberháború) éjjeli baglyoknak szánják a szigorúan meghívásos alapú, „off the record” beszélgetéseken, de nem kevésbé kényes terület az USA–Európa érdekházasság bomlása vagy Washington elfordulása Európától a csendes-óceáni térség felé – mindezeket a délelőtti, nyilt üléseken boncolgatják. Szóba kerül ennek kapcsán a bizonyos NATO-körökben emlegetett „kapuzárási pánik" is, amelynek az oka az amerikai katonai jelenlét csökkentése Európában egy olyan korszakban, amikor Vlagyimir Putyin leendő elnök irányítása alatt Oroszország (a világ kilencedik gazdasági hatalma) megmutatja, hogy katonai szuperhatalomként betöltött szerepét képes megtartani.