A perben harminc tanút és tíz szakértőt hallgatnak ki. Az ügyészségnek négy védett tanúja van. A bolgár állami televízió úgy tudja, hogy az ügyészség szerint két éve működik az illegális radikális iszlám szervezet, és 2010 óta 400 ezer levát (1 leva 1,95 euró) csempésztek az országba. A vád szerint az imámok antidemokratikus ideológiát hirdettek, és olyan radikális szervezet tagjai, amely az iszlám új értelmezését hirdeti.

A pazardzsiki körzeti bíróság előtt az elmúlt napokban több száz fős békés muzulmán tömeg tüntetett. Transzparenseikkel az iszlám humanizmusáról és békés jellegéről akarják meggyőzni a médiát. A bulgáriai mohamedán vezetők sajtónyilatkozatai szerint az országban nem terjesztenek radikális nézeteket. Sőt, a bolgár főmufti azt mondta, nem ismer olyasmit, hogy radikális iszlám.

A per fővádlottja Szaid Mutlu, a rodopei Szarnica település hodzsája, mohamedán vallási vezetője. A görög határ közeli városkát pomákok, bolgár muzulmánok lakják, akiket évtizedeken keresztül próbáltak a kommunista hatóságok megfosztani vallási identitásuktól, neveiktől. A vádirat szerint Mutlu és társai a társadalmi rend erőszakos megdöntésére készültek, fajgyűlöletet szítottak.

Bulgáriában nem volt példa hasonló muzulmánok elleni fellépésre az utóbbi években. Utoljára 2003-ban számoltak fel egy kisebb radikális csoportot. A politikai klíma azonban megváltozott, mióta a középjobb GERB párt vette át a hatalmat, s fő ellenségének nevezte ki a muzulmánokat képviselő Jogokért és Szabadságért Mozgalmat (DPSZ). Bojko Boriszov miniszterelnök egykori rendőrként maga is részt vett a bolgár muzulmánok elleni pártállami akciókban 1989-ben. Ezt ma is helyesnek tartja. A helyzetet bonyolítja, hogy két hónappal ezelőtt Burgaszban felrobbantottak egy izraeli turistákat szállító buszt. Heten meghaltak. A tettesek nyomát még mindig bottal ütik a bolgár hatóságok.