Hiába várnak védelmet a mészárlás után?

Kiszabadult az Iszlám Állam (IS) fogságából, M. mégis vigasztalhatatlan. A negyvenes évei közepén járó jezidi asszony fél év alatt az egész családját elveszítette.

Az észak-iraki Szindzsár közelében élt egy kis faluban, amikor tavaly augusztusban a szunnita szélsőségesek a helyi arabok segítségével lerohanták a régiót. A keresztényekhez hasonlóan a hitetlennek tartott jezidi kisebbség tagjai – akiket az ősi, nyugat-iráni mitológiából (zoroasztrizmusból), kereszténységből és iszlámból építkező vallásuk különböztet meg a többi kurdtól – sem számíthattak semmi jóra.

Jezidi menekültek egy török menekülttáborban
Jezidi menekültek egy török menekülttáborban
Umit Bektas / Reuters

A nemzetközi sajtó heteken át tudósított tavaly a Szindzsár-hegyen étlen-szomjan rekedt emberekről. Spät Eszter, a bochumi Ruhr Egyetem kutatója évek óta foglalkozik a jezidi identitással, vallással és kultúrával, s miután az IS áprilisban szabadon engedett 217 foglyot, Irakba utazott, és közel egy hónapot töltött velük. Akkor mesélte el neki történetét a csupán M.-ként bemutatkozó asszony, aki végignézte, ahogy az IS lemészárolja a férfiakat – köztük férjét és 25 éves fiát –, majd markolók segítségével elföldeli őket.

Utánuk 400 idős asszony következett. A jó erőben lévő M.-et eladták szakácsnak, és több kitérő után a szíriai Rakkába vitték, hogy a dzsihadisták által fogva tartott nőkre főzzön. Közben gyakran gondolt életben maradt, de Szíriába eladott gyermekeire, egy 13 éves fiúra és egy 15 éves lányra. Jó ideje volt már fogságban, amikor egy dzsihadista felismerte, és felajánlotta, hogy elviszi a lányához.

Spät több olyan beszámolót is hallott, amelyben az IS-hez csatlakozó környékbeli arabok segítettek a fogvatartottakon. „Egy jezidi ismerősöm azt mondta, hogy a többségüknek valószínűleg még a Korán sem volt soha a kezükben. Nem vallási érzelmek vezérelték őket, hanem a hódító, nomád, hős arab ethosza. Később rájöttek, hogy amit csináltak, nem fér bele az emberileg megengedettbe” – mondta a Népszabadságnak Németországból Spät. M. is biztosította róla: a dzsihadista szervezte meg a találkozót a gyermekével, akit egy ötvenes éveiben járó IS-parancsnok vett el ötödik ágyasnak.

Anya és lánya mindössze öt napot tölthetett együtt, mielőtt férje magával vitte volna a lányt az Egyesült Arab Emírségekbe. M. tönkrement családja elvesztésébe, szívbeteg lett, és a lábai is felmondták a szolgálatot. Vélhetően ezért is engedték szabadon, az idősebbekkel és gyerekekkel együtt. Spät szerint az IS „már nem akart vagy nem tudott az etetésükkel bajlódni”.

A kurdul folyékonyan beszélő szakértőnek többen is azt mondták, szeretnék, ha a nemzetközi közösség elismerné, hogy népirtás történt. „Azt hiszik, hogy akkor nemzetközi csapatokat küldenek oda, akik örökké megvédik őket. Ez nem így működik, ők mégis azt hiszik” – magyarázta Spät. A keresztények és a jezidik is szeretnék, ha a Moszul környéki területet közös kisebbségi autonómiává nyilvánítanák, az ehhez vezető út azonban nagyon hosszú.

Bár ma már viszonylag biztonságos a visszatérés Szindzsár északi részére, sokan azt mondják, nem teszik, amíg ott vannak az arabok. A környékbeli menekülttáborok is tele vannak jezidikkel. Az évszázadok során több üldöztetést is elszenvedő közösség még magán viseli az Iszlám Állam tavalyi agressziójának nyomait. Sokukat kényszerítettek, hogy térjenek át az iszlámra, a nők megerőszakolásáról pedig szörnyű történetek láttak napvilágot.

Fotó: Végel Dániel

Régen mindkét esetben kitagadták az áldozatokat, ám Spät szerint a szörnyűségek nagy száma miatt most már visszafogadják őket a közösségbe. „Mindenki úgy csinál, mintha nem történt volna semmi. Ez probléma, hiszen azon túl, hogy a szexuális erőszak áldozata nem jut pszichés segítséghez – amihez amúgy sem jutna, mert ott nincs pszichológus –, orvos sem vizsgálja meg, pedig a nemi betegségek miatt fontos volna.”

Spät úgy véli, hogy az ilyen történések végeredményben megerősítik egy csoport identitását. Ennek ellenére félő, hogy megszűnik a közösség, mivel a jezidik tömegével hagyják el Irakot. „Lehet, hogy végül a migráció vet véget a közösségnek. Ez egy helyi, a saját világukhoz és földjükhöz rendkívül szorosan kapcsolódó, szóbeli vallás. Ott vannak a szent helyek. Az európai diaszpórában értelmetlenné és értelmezhetetlenné válik a vallás és a kultúra.” M. aligha gondol távozásra, a fia még valahol Szíriában van. Nemrég látta őt egy IS-propagandavideóban, amelyben gyermekeket képeztek ki dzsihadistának.

Névjegy

Spät Eszter A bochumi Ruhr Egyetem kutatója. Szakterülete a jezidi vallás és identitás, valamint a kurd nacionalizmus egymásra gyakorolt hatása. Két könyve jelent meg a témában: Késő antik motívumok a jezidi szóbeli hagyományban (2010), A jezidik (2005).

Top cikkek
Érdemes elolvasni
1
Vélemény
NOL Piactér

Tisztelt Olvasó!

A nol.hu a továbbiakban archívumként működik, a tartalma nem frissül, és az egyes írások nem kommentelhetőek.

Mediaworks Hungary Zrt.