Az igazságügyi kérdésekért felelős biztos, Viviane Reding felszólította a zágrábi kormányt, hogy augusztus végéig nyilatkozzon: miként kívánja biztosítani feltételezett bűnelkövetők kiadatását más uniós tagállamoknak. Különben közelebbről nem részletezett szankciókkal sújthatják a friss tagországot a horvát csatlakozási szerződés vonatkozó paragrafusa értelmében.

A zágrábi parlament – még két nappal az ország uniós csatlakozása előtt – gyorsított eljárásban egy olyan törvényt fogadott el, amely megtiltja, hogy kiadjanak olyan személyt, akit 2002. augusztus 7. előtt elkövetett bűncselekménnyel hoznak össze­függésbe – írta a dpa. A törvény azért ezt a napot írja elő, mert ekkor lépett érvénybe az európai elfogatási parancs.

A Jutarnj List szerint a horvát törvény több mint húsz feltételezett bűnözőnek nyújt védelmet. Olyan személyekről van szó, akiket a német, az osztrák és a szlovén hatóságok gyilkosság, kábítószer-kereskedelem, pénzhamisítás, nemi erőszak és gyermekmegrontás miatt nemzetközi elfogatóparanccsal köröznek.

Az egyik nemzetközileg körözött, horvát illetőségű célszemély története ráadásul a hidegháborús időkbe vezet vissza. Josip Perkovic a horvát titkosszolgálattól ment nyugdíjba, az 1991-es függetlenség előtt a jugoszláv titkosszolgálat tisztje volt – írta a Spiegel Online. A német hatóságok Perkovicot gyanúsítják egy jugoszláv disszidens likvidálásával. Stjepan Djurekoviccsal még 1983-ban végeztek a bajorországi Wolfratshausenben. A Spiegel Online szerint a jugo­szláv titkosszolgálatok és a szétesést követően az utódszervezetei gyakorlatában nem volt ritkaság, hogy leszámoltak az aktuális rezsim ellenzékének külföldön élő tagjaival. A német szövetségi államügyészség egyébként 12 ezer ­eurós díjat tűzött ki Perkovic fejére. Az összeg azt illeti, aki elősegíti kézrekerítését.