Williamsonnak a Vatikánba címzett levelét a Zenit katolikus hírügynökségnek az Ecclesia Dei bizottság elnöke, Darío Castrillón Hoyos bíboros továbbította. Ugyanő, aki a kitagadott lefebvrista püspökökről szóló tárgyalásokat vezette, és akit Williamson és társainak január 24-ei visszafogadása után a vatikáni folyosókon is a botrány első számú felelőseként jelöltek meg. Hoyos saját bevallása szerint nem tudott Williamson nézeteiről, melyekről így az egyházfő sem értesült.

A kirobbant feszültséget a Soá tagadásának a Szentszék és maga XVI. Benedek részéről történt ismételt elítélése oldotta, pontot pedig a pápa és a legnagyobb amerikai zsidó szervezetek elnökeinek február 12-i találkozója tett az egyházfő májusi szentföldi látogatásának megerősítésével.

Williamson már a Hoyos bíborosnak január 30-án írt levelében sajnálkozását fejezte ki a „meggondolatlan kijelentések támasztotta borzalmas vihar miatt", a szentszéki államtitkárság február 4-i közleménye azonban ennél többet sürgetett egyértelmű és nyilvános állásfoglalással. Az azóta a Buenos Aires közeli szeminárium éléről eltávolított püspök, Londonba való hazatérése után egy nappal, ismét sajnálkozását fejezte ki a "fájdalom" miatt, melyet "mindenekelőtt az Egyháznak, ám emellett a III. Birodalom idején igazságtalanságot elszenvedő áldozatok rokonainak, illetve a túlélőknek" okozott.

Saját korábbi kijelentéseit azzal magyarázta, hogy ő nem történész. "Isten előtt bocsánatot kérek mindazoktól, akik őszintén felháborodtak azon, amit mondtam" - fogalmazott levélében. Hazájában azonban Williamsont a David Irving holokauszt-tagadó történészhez közeli kör tagjai várták.

A Vatikán fagyos fogadtatását bizonyítja a spanyol alapítású Zenit honlapján való közlés, és a Szentszék minimális reakciója: a szentszéki sajtóközpontban annyit lehetett hallani, hogy Williamson válasza „nem megfelelő és nem tekintélyes". Vagyis ennél több kell a Marcel Lefebvre alapította Szent X. Pius Testvériségtől, melynek az azóta kizárt észak-olasz vezetője Florian Abramovicz is „fertőtlenítőknek" nevezte a gázkamrákat.

A lefebvristákat irányító Bernard Fellay püspök a svájci Le Courrier című lapban kijelentette: a Szentszék felszólítása, hogy a tradicionalista közösség ismerje el a II. Vatikáni Zsinat összes határozatát, tehát a zsidósággal való párbeszédet, "nem megfelelő alap a vitára". „Aki tagadja a Soát, nem tartozik az egyházhoz" - üzente a vatikáni L'Osservatore Romano válasza.

„Williamson sajnálkozása kétértelmű, és súlyosabb eddigi kijelentéseinél" - vélte az olasz zsidó közösségek uniójának (Ucei) elnöke Renzo Cattegna, mivel a püspök most sem ismerte el kijelentései hamisságát, nem cáfolta a holokauszt tagadását, nem ismerte el az általa nem létezőnek nevezett gázkamrák tragédiáját, csupán általános sajnálatát fejezte ki szavainak következményei miatt.

Büntetőjogi következmények

Büntetőjogi következményekkel is kell számolnia Williamson püspöknek - mondta Jacques Barrot, az Európai Unió igazságügyi és biztonsági kérdésekben illetékes biztosa pénteken Brüsszelben.

Barrot felhívta a figyelmet arra, hogy az uniós tagállamok többségében a holokauszt tagadása törvénybe ütközik.

Brigitte Zypries német igazságügyi miniszter elképzelhetőnek tartotta, hogy európai elfogatóparancsot adjanak ki Williamson ellen a holokauszttagadó kijelentései miatt Németországban folyó vizsgálat keretében.