Vasfüggönyt emelne Észtország is

határzár Oroszország bevándorlás kerítés Észtország Balti államok

Észtország is elszigetelné Oroszországgal közös határát. Legalábbis a Postimees tallinni lap internetes portálja szerint a szárazföldi határ kétharmadán, mintegy 108 kilométer hosszan két és fél méter magas, a tetején szögesdróttal felszerelt kerítést építenének, és a határ biztonságára videokamerákkal, valamint drónokkal is ügyelnének.

A munkálatok, amelyekre 71 millió eurót különítenek el, 2018-ban kezdődnének.

Észtország a balti államok közül a második, ahonnan ilyen tervekről hallani. Augusztus elején a Kommerszant FM rádióadó Rihards Kozlovskis lett belügyminiszterre hivatkozva közölte, hogy Riga 17 millió eurós költséggel falat tervez az orosz határra, hogy távol tartsa az Oroszország felől érkező illegális bevándorlókat. Ez utóbbiak száma azonban aligha indokol ilyen lépést, az idén ugyanis alig több mint kétszázan lépték át törvénysértően a határt.

A Szputnyik orosz információs ügynökségnek a lett belügy képviselője cáfolta is az értesülést, mondván, félreértették a miniszter szavait, aki csak a határ műszaki megerősítéséről, nem pedig kerítésépítésről beszélt.

Változatlanul kitart viszont az orosz határra épülő kerítés terve mellett Ukrajna, igaz, – mint a Newsru.com orosz internetes hírportál összefoglalója írja – idővel és az anyagi korlátok miatt az elképzelések ott is módosultak. Kezdetben még 530 millió dollárt szántak erre a célra, és nemzetközi segélyből fedezték volna a költségeket, aztán májusban már 200 millióra csökkent a keret, és nemrég ugyancsak a Szputnyik szakértőkre hivatkozva azt írta, hogy kétséges, egyáltalán megvalósul-e valami a tervből.

A kolumbiai elnök kapta a Nobel-békedíjat

Juan Manuel Santos kolumbiai elnök kapta a Nobel-békedíjat, aki kulcsszerepet játszott abban, hogy 52 év polgárháború után békét kötött egymással a Kolumbiai Forradalmi Fegyveres Erők (FARC) és a kormány. Az oslói döntés óriási gesztus: a kolumbiaiak múlt vasárnap a megállapodást népszavazáson utasították el, aminek eredményeképp kiújulhatnak a harcok.

Rogán Antal egy klubba helikopterezte magát Trumppal és Berlusconival

Nem Rogán Antal az első politikus, aki helikopteres röpködése kapcsán keveredik botrányba. A forgószárnyas jármű jó mulatság, csak drága. Ez a két tulajdonsága teszi különösen alkalmassá a döntéshozók korrumpálására: szeretnek rajta utazni, csak a fizetésükből nem engedhetik meg maguknak. Alább összegyűjtöttünk néhányat az elmúlt években a politikusok helikopterhasználatából kirobbant ügyekből.