Kelet-ukrajnai szeparisták fekszenek a kijevi kórházban Reuters

Pénteken újra heves harcok törtek ki, és tovább nőtt a feszültség a térségben. Hajnalban, Mariupolban a kormányerők támadást indítottak a szakadárok ellen, és – miként Arszen Avakov belügyminiszter egy közösségi oldalon bejelentette – átvették az ellenőrzést az Azovi-tenger partján fekvő, stratégiai fontosságú kikötőváros fölött. A félmilliós település bevételét a kijevi kormányzat több mint két hónapja tartó, mindeddig kevés eredménnyel kísért „terroristaellenes műveletének" komoly sikereként értékelik az elemzők. Ugyanakkor arra is rámutatnak, hogy Mariupol az elmúlt hetekben többször gazdát cserélt, így újra ostrom alá vehetik a lázadók, akik öt emberüket vesztették el a pénteki harcokban. Súlyos összecsapások voltak egy Donyeck megyei bányászfalunál, Sztyepanovkánál is, Szlavjanszk közelében pedig az oroszbarát felkelők lerohantak egy deszantos dandárt.

A tűzszüneti törekvések kudarcáról nem Porosenko tehet – véli Volodimir Feszenko politológus, a kijevi Penta politikai elemzőközpont igazgatója. – Egyoldalú fegyvernyugvás nem létezik, ahhoz mindkét fél szándékára szükség van – mondta a Népszabadságnak. Szerinte Oroszország „hadüzenet nélküli agressziót" folytat Ukrajna ellen, és a béke most sokkal inkább Moszkvától függ, mintsem Kijevtől. Tűzszünet csak akkor lehetséges, ha nem érkezik több harcos és fegyver Oroszországból, a már Kelet-Ukrajnában lévők pedig távoznak, ha lezárják a két ország határát – fejtegette.

A határ védelmének megerősítése megkezdődött, mégpedig a Nemzeti Gárda bevonásával – közölte Avakov belügyminiszter, aki sikerként számolt be arról, hogy egy 120 kilométeres szakaszt már a biztonsági erők uralnak. Arról viszont keveset tudni, hogy mi a helyzet a csaknem kétezer kilométer hosszú, rosszul ellenőrzött határ más pontjain.

Vasfüggöny létesítésével ­oldaná meg ezt a problémát Dnyepropetrovszk megye vezetője, Ihor Kolomojszkij. A censor.net.ua ukrán internetes hírportál értesülése szerint az államfőhöz eljuttatott kezdeményezésében a kormányzó azt javasolja, hogy a határ teljes hosszában építsenek olyan, szögesdróttal felszerelt acélfalat, amelybe akár áramot is vezethetnének, a határzárat árkokkal tennék megközelíthetetlenné, a mellé pedig aknákat telepítenének. Kolomojszkij, Ukrajna egyik leggazdagabb üzletembere úgy véli, a munkát fél év alatt el lehetne végezni, a mintegy százmillió eurósra becsült költségeket pedig kész egy általa finanszírozott alapból fedezni.

Katasztrófaturisták Mariupolban Reuters

A határvédelem amúgy is kényes kérdése az után vált különösen aktuálissá, hogy a kelet-ukrajnai lázadók három tankhoz jutottak, amit egyik vezetőjük, Gyenyisz Pusilin is megerősített. A harckocsik eredetéről és sorsáról szóló értesülések azonban nem egyértelműek. Kijevben azt állítják, hogy Oroszországból érkeztek, ám kiderült: az első hírekkel ellenétben, nem orosz, hanem ukrán gyártmányúak. Van olyan feltételezés, hogy a Moszkva által márciusban elfoglalt Krímből származhatnak, egyes jelentések szerint pedig kettőt már ki is lőttek közülük a kormányerők. Porosenko telefonon beszélt az ügyről orosz kollégájával, Vlagyimir Putyinnal. Ám az eszmecseréjükről kiadott szűkszavú közlemény csak arra tér ki, hogy az ukrán államfő „megengedhetetlennek" ­nevezte a történteket, amelyekre reagált a NATO főtitkára is. Ha beigazolódna, hogy a páncélosok valóban Oroszországból származnak, az a válság súlyos eszkalációját jelentené – hangoztatta Anders Fogh Rasmussen.

A tankbotrány tovább mélyíti a bizalmatlanságot Kijev és Moszkva ­amúgy is végletekig megromlott kapcsolataiban. Egyszersmind nehezíti az új ukrán államfő egy másik ígéretének a teljesítését. Porosenko ugyanis azt mondta, három hónap alatt rendezi a viszonyt Oroszországgal, és a hét elején még úgy tűnt, hogy – a kijevi orosz nagykövettel folytatott egyeztetésekkel – meg is tették az első lépéseket ezért. A harckocsik ügyét Feszenko viszont jelképnek tartja. – Oroszország azt üzeni vele, hogy lehetséges a konfliktus további élezése, ha folytatódik a terroristaellenes művelet, akkor a három páncélost már egész menetoszlop vagy akár repülők is követhetik – mondta. Moszkva szerinte zsarolni akarja Kijevet, célja a kelet-ukrajnai konfliktus „befagyasztása". Így nem, lehet gyors eredményt várni a tárgyalásoktól – tette hozzá –, ebben a helyzetben a legjobb stratégia az, ha apró lépésekben igyekeznek eljutni a megállapodásig.