Beindult a lengyel választási kampány, kongresszusokat rendeztek a nagy pártok. Az elnökválasztások nyertese, a jobboldali-nacionalista Jog és Igazságosság párt (PiS) a miniszterelnök-jelöltjét is megnevezte Beata Szydlo személyében. A harmadik erőként megjelenő Pawel Kukiz volt punkzenész is jobbra húz.

Elorbánosodik-e Lengyelország? Ezt kérdeztük Bogdan Góralczyktól, a Varsói Egyetem Európai Tanulmányok Intézetének egyetemi tanárától, aki jól ismeri a mi viszonyainkat is.

Biztosan jobbra fordulóban van az ország – felelte Góralczyk arra, hogy most a Keleti pályaudvarról indult-e a szerelvény a varsói Központi pályaudvar irányába. A sok hasonlóság mellett sok a különbség is. Lengyelországban nem általában a jobboldal, hanem a most kormányzó jobbközép Civil Platform párt (PO) fonódott össze olyan gazdasági hátországgal, mint amilyen Magyarországon a Fidesznek van. Az is módosítja az állapotokat, hogy Jaroslaw Kaczynski a háttérbe húzódik, és Szydlo asszonyt tolja maga elé. Ilyen már volt egyszer, a PiS korábbi hatalomra jutásakor is mérsékelten jobboldali személyiséget állított a miniszterelnöki posztra Kazimierz Marcinkiewicz személyében. Egyébként is szívesen követi Józef Pilsudski (a lengyel állam újjáalapítója) példáját, aki a háttérből irányította az országot. Szydlót nőként eleve alkalmasabbnak látja arra, hogy megmérkőzzék Ewa Kopacz jelenlegi miniszterelnökkel. A PiS jelöltjéről azt rebesgetik, meglehetősen önálló személyiség, aki alkalmas lenne, hogy „lengyel Merkellé váljon”.

Beata Szydlo, a PiS miniszterelnök-jelöltje. A „lengyel Merkel” lehet Slawomir Kaminski / Reuters

Lengyelország sok központú állam, ezért is nehéz lenne úgy centralizálni a hatalmat, ahogy Orbán tette Magyarországon – véli a varsói professzor. Ráadásul jóval erősebb és öntudatosabb az értelmiség és a civil társadalom is. De a PiS győzelme esetén a magyar állapotokhoz hasonlítana a felfokozott nemzeti és függetlenségi retorika. Sajátos, hogy a Pawel Kukiz vezette protesztpárt is jobbra húz. Vele Góralczyk szerint az a gond, hogy nem lehet tudni, mit akar, egyelőre nincs programja.

A lengyel kutató szerint Kukiz sikerének oka, hogy meghaladta a 25 százalékot az ifjúsági munkanélküliség. Sok fiatal diplomás képtelen elhelyezkedni. – Egyetemi hallgatóim között is azt tapasztalom, hogy sokkal többen rokonszenveznek a jobboldallal, mint korábban – mondja Góralczyk. Kukiz érthető módon a hatalmon lévőket támadja, a PO-t és Donald Tuskot, aki hét évig kormányzott, majd amikor megoldhatatlan feladatokkal szembesült, „elslisszolt Brüsszelbe”.

Lengyelországban azonban nem vidék–főváros, hanem Kelet–Nyugat szembenállás tapasztalható. A közelmúltban tartott elnökválasztáson is a szegényebb, a fejlődésből nem annyira részesülő keleti részek szavaztak a PiS jelöltjére, míg a nyugati és északi vajdaságokban a PO embere győzött. A sziléziai Opoléban ellenben Kukiz nyert – mondja Góralczyk, aki úgy véli: a gazdasági fejlődés érezhető, de nem jut belőle mindenkinek.

Arra a kérdésre, van-e erre a helyzetre baloldali válasz, a kutató azt felelte, hogy a lengyel baloldal csődjének több oka van. Az egyik, hogy a posztkommunista Demokratikus Baloldali Szövetség (SLD) elsősorban liberális, „gazdagpárti” erőként jelenik meg. Pedig sok égető szociális kérdés van: nemcsak a munkanélküliség gond, hanem a foglalkoztatottak stabil munkaviszonya sincs garantálva. A szegények védelme, a szociális állam létrehozása a PiS programja lett. Megjelent az új baloldal, amely a női egyenjogúság, a szexuális kisebbségek, a környezetvédelem ügyeire koncentrál, ám ezek nem elég erős témák a szavazók megszólítására. A következő választások után lehet, hogy nem is lesz baloldal a szejmben – vélekedik Góralczyk.

A külpolitikát illetően a professzor azt feltételezi, hogy az Oroszországgal fenntartott viszony, a keleti kapcsolatok jelentősége nem változik, és fontos téma marad Ukrajna válsága. Kérdés, hogy a PiS győzelme esetén visszatérne-e a korábbi Kaczynski-éra Németországgal szembeni ellenséges hangneme. Ez fontos, hiszen a gazdasági kapcsolatok egyharmada a németekhez köti Lengyelországot. Biztos, hogy a szövetségesek közül ismét az USA kerülne az első helyre, és az EU visszaszorulhat.

Az európai menekültválság Lengyelországot is érinti. Ezért ott megértőbbek az orbáni lépésekkel. Igaz, Lengyelországban nem a délről, hanem a keletről jövő migránsok okozhatnak gondot. Máris legalább félmillió ukrán él Lengyelországban, ha továbbra sem működik az ukrán állam, akkor a fejlemények tragikusak lehetnek. Erre, ahogy általában a migránskérdésre, nincs forgatókönyv – figyelmeztet Bogdan Góralczyk.