Városi gerillából az elnöki rezidenciára?
– Ha Írország népe engem választ a legmagasabb közjogi posztra, akkor kötelességeim közé fog tartozni, hogy fogadjam a külföldi államfőket. Kivétel nélkül – nyilatkozta a mérföldkövekben eddig is gazdag pályafutásának újabb fordulópontjához érkezett Martin McGuinness. Az északír autonóm kormány helyettes vezetője ugyanis a Sinn Féin hivatalos jelöltjeként indulhat a nacionalista párt képviseletében az október 27-i ír elnökválasztáson.
Megfigyelők kevés esélyt adnak a 61 éves politikusnak, hogy a Dublinban és Londonban egyaránt rendkívül népszerű, a maximális dupla megbízatás, azaz tizennégy év leteltével búcsúzó Mary McAleese utódja legyen. McGuinness a választási kampány idejére kiválik az észír adminisztrációból, de várhatóan átmeneti hiányzása aligha fogja destabilizálni a hatalom megosztásán alapuló kormányzást.
Akármennyire is kelti újabban tekintélyes államférfi benyomását, McGuinnesst a világ minden táján alapvetően az északír zavargások harmincéves történetében játszott igen aktív szerepével és gerilla-múltjával azonosítják. Kezéhez sok vér tapadt, hiszen 1972-re, huszonkét éves korára már az Ír Köztársasági Hadsereg (IRA) Ideiglenes Szárnyának derry-i parancsnok-helyettesévé küzdötte fel magát. A rendelkezésre álló bizonyítékok nem egyértelműek azzal kapcsolatban, mennyire felelős az 1972. január 30-án itt lezajlott – később az ír rockbanda, a U2 által egy híres számban feldolgozott – Véres vasárnapért (Bloody Sunday), amikor brit katonák agyonlőtték egy emberi jogi felvonulás tizennégy részvevőjét. McGuinness maga „fantáziának” nevezte, hogy ő látta volna el robbanótöltetekkel a tüntetőket.
Az viszont már történelmi tény, hogy 1973-ban hathónapi börtönre ítélték Írországban, mert autójában több mint száz kilogramm súlyú robbanóanyagot és lőszert találtak. Ha a bíróság kompetenciáját nem is ismerte el, „büszkének” nevezte magát, amiért az Ideiglenes IRA tagjaként fellép az ír újraegyesítésért harcoló nacionalisták színeiben. McGuinness még egy alkalommal lakat alá került és a bombarobbantások, lövöldözések és más terrorista cselekmények évtizedei alatt az IRA félkatonai tevékenysége egyik szellemi atyjának tartották. A szervezet másik befolyásos irányítója, Gerry Adams oldalán McGuinness érdeklődése fokozottan a tárgyalóasztalnál, illetve titkos találkozások során folytatott politika felé fordult. Különösen amikor világossá vált, hogy békés megegyezés híján nem lehet számítani a brit csapatok kivonására Ulsterből.
McGuinness 1997 óta tagja a westminsteri parlamentnek, de a Sinn Féin többi képviselőjéhez hasonlóan nem foglalta el alsóházi helyét, mert nem hajlandó letenni a hűségesküt II. Erzsébetnek. Így különösen nehezen elképzelhető az a most közzétett ígérete, hogy „kivétel nélkül minden ország államfőjével kész a találkozásra”. Adams-szel karöltve – a munkáspárti Tony Blair hatalomra kerülése után – komoly és kockázatos erőfeszítéseket tett a tartós északír fegyverszünet megteremtésére és a békefolyamat elősegítésére. A koronahű protestánsokkal szembeni ellenszenvének ismeretében meglepetést keltett, hogy McGuinness az 1998-as Nagypénteki megegyezést követően kormányra lépett a veterán unionista politikussal, Ian Paisley-vel. Majd az „ősellenség” visszavonulása után az utóddal, Peter Robinson jelenlegi északír kormányfővel is. Noha a négygyermekes apa már tizenévesen hátat fordított az iskolapadnak, helytállt a belfasti kormány oktatási minisztereként, 2007 óta pedig miniszterelnök-helyettésként szolgál
Martin McGuinness-t megelőzően már Gerry Adams is átigazolt az ír politikába. A 2011-es parlamenti választáson a Sinn Féin rekord mennyiségű képviselői helyet szerzett a Dail Eireannban. A fogadóirodák egyelőre a harmadik legtöbb esélyt adják McGuinness-nek az elnöki tisztség megszerzésére, bár hozzá hasonló tapasztalattal, nemzetközi kapcsolatrendszerrel egyik aspiráns sem rendelkezik. Északír lakosok jogosultak ír állampolgárságra is, de nem rendelkeznek szavazati joggal.
