Fokozott biztonsági intézkedések közepette került sor csütörtökön Londonban az Afganisztán jövőjéről szóló nemzetközi konferenciára, melyen hetven ország magas rangú politikusai – zömükben külügyminiszterek – vettek részt. A brit külügyi tárca minden erőfeszítése ellenére azonban Irán feltűnően távol tartotta magát, noha korábban úgy állította be, mintha érdekelnék az Afganisztán jövőjére vonatkozó regionális megoldások. Meghívóként Gordon Brown eredetileg magasabb szintű tanácskozásban gondolkozott. A konferencia színhelye a patinás Lancaster House volt, ahol valaha olyan fontos ügyekről döntöttek, mint Nigéria és Kenya függetlensége. Mint ez mostanában megszokott, a megbeszélésekről tudósító sajtót, tisztes távolságba, ezúttal a Green Parkban felállított sátorba száműzték.

A tavaly ellentmondásos körülmények között újraválasztott afgán elnök, Hamid Karzai nagy várakozással kísért beszédében bejelentette, hogy létrejön a béke és reintegráció nemzeti tanácsa, amelynek megalakulása után fel fogja kérni Abdullah szaúd-arábiai királyt, hogy vesse latba tekintélyét a békefolyamatban. A béke jegyében az afgán kormány kinyújtja kezét a tálib katonák felé, de csak azok kapnak lehetőséget a visszatérésre a „normális” életbe, juthatnak munkához, akik elfogadják az afgán alkotmányt, elutasítják az erőszak alkalmazását és nem tagjai terrorista szervezeteknek, elsősorban az al-Kaidának. Brown megítélése szerint sok oka lehet annak, hogy valaki a lázadók oldalán áll, de aki nem ideológiai meggyőződésből harcol, hanem „megélhetési” felkelő, megnyerhető a demokratikus folyamat számára. A reintegráció nincs ingyen, a nemzetközi közösség több millió dollár erejéig nyúl a zsebébe, hogy új fejezetet nyisson a sokat szenvedett ország történetében. Nagy-Britannia hozzájárulása a kétes sikerrel kecsegtető rendszerhez várhatóan megközelíti a 10 millió dollárt.

Brown kijelentette, hogy a kibővített koalíciós erők egyre nagyobb sikerrel vehetik fel a harcot a tálibok vezette felkelőkkel szemben. Az áttörés 2011 közepére várható. Már ebben az évben megkezdődhet, kerületről kerületre haladva a hatalom átadása. Egyidejűleg folyamatosan gyarapszik a nemzetközi erőkkel vállvetve harcoló afgán katonaság és biztonsági erők kapacitása. A konferencián tartott beszédében a brit miniszterelnök konkrét számokat is említett. Ez év októberére 134 ezer, egy évvel később 171 600 helyi tagja lesz az Afgán Nemzeti Hadseregnek, míg a rendőrségben 109 ezer, illetve 134 ezer afgán szolgál majd, azaz a biztonsági erők létszáma meghaladja a 300 ezret, egyben a koalíciós jelenlétet. Karzai elnök becslése szerint legalább tizenöt évbe telik, míg a katonaság és a rendőrség nemzetközi segítséggel kiépül a megfelelő szintre.

Az afgán elnök hatpontos fejlesztési tervet terjesztett elő, amelynek legfontosabb célja a belső és külső aggodalmat egyaránt okozó korrupció elleni harc. Ebben olyannyira számít külső segítségre, hogy kész egy befolyásos szakértőkből álló nemzetközi testület felállítására is.

Egy neve elhallgatását kérő ENSZ-tisztségviselő elmondta, hogy a tálib mozgalmat irányító tanács néhány tagja január 8-án Dubajban titokban találkozott Kai Eidével, az ENSZ Afganisztánnal foglalkozó különmegbízottjával, hogy a fegyverletételről tárgyaljon. – Azért kérték a találkozót, hogy a tárgyalásokról tárgyaljanak. Védelmet akarnak, szeretnék, ha a nyilvánosság elé léphetnének. Nem akarnak olyan helyeken eltűnni, mint Bagram – mondta a tisztségviselő, az Afganisztánban található legnagyobb amerikai támaszponton működő börtönre utalva.

Afganisztánban 340 magyar katona szolgál. 2006-ban kezdte meg működését a tartományi újjáépítési csoport (PRT), amelyben 230-an szolgálnak. Ötvenen a törzstiszti parancsnokságot, harmincan az afgán hadsereg kiképzését segítő mentoráló csapatban dolgoznak. Tavaly 16 fős különleges műveleti csapatot is küldött Afganisztánba a honvédség. A létszám jövőre jelentősen nő, az amerikai csapaterősítés bejelentése nyomán Bajnai Gordon még kétszáz katonát ígért. (Munkatársunktól)